C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 5. A pozsonyi káptalant illető tizedek eredete és a belőlük befolyó jövedelem
A pozsonyi káptalant illető tizedek eredete és a belőlük befolyó jövedelem 169 ri vizsgálat a kanonokok állítását erősítette meg: a tized negyedét szedik be. Az eltérés okát nem tudjuk, következményeit azonban ismerjük. Egyrészt a későbbiek során a káptalani jelentést, ellenben a két püspök válaszával,46 nem íratta át a pozsonyi káptalan, ugyanakkor a terményekből továbbra is negyedet szedtek be, amint az a következő oklevélből világosan kiderül. Az 1363. április 16-án Pozsonyban tartózkodó Miklós47 esztergomi érsek minden bizonnyal a pozsonyi káptalan tagjainak kérésére levelet intézett tizedszedője, de Surdis48 János egri prépostnak, választott váci püspöknek Pozsony megye nagyobb és kisebb, azaz csallóközi részeire a termény és bor után az érsekségnek járó tizedek beszedésére kiküldött tizedszedőihez és intézőihez.49 E szerint, mivel az ottani valamennyi tizedét, kivéve a pozsonyi káptalan és az ottani kanonokok negyedét50 János püspöknek adta, ezért megparancsolja nekik, hogy a káptalant és a kanonokokat illető negyedeket, úgy a terményekből és borból, mint a többi dologból hagyják meg nekik és ne szedjék be.51 A következő adatot tartalmazó forrás több, mint húsz évvel később, 1384. július 25-én, Budán keletkezett. E napon megjelent Bernát pozsonyi őrkanonok Demeter bíboros, az esztergomi érsekség kormányzója előtt és bemutatta neki Telegdi Csanád érseknek az 1332. évi, a terménytizedek negyedéről szóló oklevelét, majd kérte annak átírását és megerősítését a bíborostól. Demeter kormányzó eleget téve a custos kérésének örökre és visszavonhatatlanul megerősítette a negyedekről szóló privilégiumot.52 Kanizsai János esztergomi érseksége idején többször is kénytelen volt intézkedni a pozsonyi káptalan ügyeiben. Az első ismert parancslevele Budán, 1410. február 5-én kelt: ebben meghagyta Pozsony városi jelenlegi és jövőbeni tizedszedőinek,53 hogy a pozsonyi egyház prépostját és káptalanját, mint közvetlenül az esztergomi egyház lelki hatósága alá tartozókat54 régi jövedelmeikben és jogaikban ne károsítsák meg.55 A második alkalomra alig három év múlva került sor: a pozsonyi káptalan képviselői Esztergomban keresték fel az 46 Vö. pannonhalmi konvent 1502. jún. 21. (DF 273022.), illetve a győri káptalan 1407. márc. 4-i (DF 228211., Mihály váci püspök oklevele) és márc. 5-i (DF 228196., Miklós egri püspök) okleveleivel. 47 Engel: Archontológia I. 64. Apáti („Készéi"), illetve vö. Hegedűs: V. Miklós 175. 48 Engel: Archontológia I. 75. 49 „universis decimatoribus et procuratoriis decimarum nostrarum frugum et vini comitatus Posoniensis maioris et minoris et districtus de Challokwz per honorabilem virum dominum Iohannem prepositum Agriensem, electum Wachyensem, decimatorem nostrum deputatis" - DF 228194. 50 „decimas nostras frugum et vini exceptis quartis capituli Posoniensis et singularum personarum de eadem" - Uo. 51 „universas quartas predicti capituli Posoniensis vel singularum personarum de eodem, tam de frugibus et vinis, quam de aliis" - Uo. 52 DF 228195. 53 „decimatoribus nostris Posonii nunc constitutis et in futurum constituendis" - ZsO II. 7321. sz. (DF 228237.) 54 „iurisdictione spirituali dicte ecclesie nostre Strigoniensi et nobis immediate subiectos" - Uo. 55 Uo. I I T 1
