C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
162 Tanulmányok felül György érsek a jövedelmek szétosztásáról pedig röviden megjegyezte, hogy az a dékán feladata, távollétében a káptalan intézze a szétosztást, és a négy adag szétszortírozása után a prépost választhat elsőként.361 Összességében tehát az érsek a büntetési tételek közül csak egyet engedett el, és az oklevélben le is szögezte, hogy a Vicedomini és Bodonyi által lefolytatott eljárás szabályos, törvényes és alakilag hibátlan volt, így egyebekben az ott általuk hozott ítéleteket megerősíti.362 (Ez áttételesen Vicedomini és Bodonyi szakértelmét és eljárásának jogosságát is dicséri, illetve ezzel az érsek az egyházi bíráskodás „becsületét" is megvédte.) Azonban Sós László prépost számítása azért annyiban bevált, hogy valamivel kevesebb pénzt kellett befizetnie és hosszabb határidővel, ráadásul a számára komoly megaláztatással felérő bocsánatkérést is megúszta. Hogy a per ilyetén eredménye hogyan és mennyiben befolyásolta prépost és káptalanja viszonyát, nem tudjuk. A végrehajtásról nincsenek közelebbi adataink. László prépost 1429 első feléig maradt székében, ezután Zsigmond király szándékának megfelelően az ország túlsó végébe, Pécsváradra került át, hogy a pécsváradi apátság kormányzója legyen.363 Ebbéli minőségében az esztergomi székeskáptalan indított ellene és a pécsváradi konvent ellen pert a sasadi tizedek ügyében, de ez már egy másik történet. 361 341/10-12. 362 340/33-40. Lásd életrajzát az Adattárban! 363
