C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
150 Tanulmányok (Oklevéltár 12. sz., említve 13. sz., az ítélet említve: 17. sz.) K (actio): ebben az évben a prépost László pozsonyi tizedszedőtől a káptalannak járó (stomfai) gabonatized negyedéből 300 dénárt kapott, annak ellenére, hogy a káptalan privilégiumlevele szerint ez teljes egészében őket illeti.296 P (responsio): azt kaptam, ami engem megillet ebből, sőt, a kanonokok tartoznak nekem, aminek a kiegyenlítését kérem.297 K (replicatio): a káptalan privilégiumaival bizonyítható, hogy a stomfai tizednegyed teljesen a kanonokokat illeti. Kérik a bíróságtól a prépost megbüntetését az eddigi és jövőbeli költségekkel együtt.298 E vádpont tárgya a kanonokok legfrissebb sérelmei közé tartozik. Mivel a vád szövegében az idei évet (1424) jelölték meg, a prépost a tizedszedőtől az év első hónapjaiban kaphatta meg a pénzt. Arról nem szólnak a perbeszédek, hogyan; feltehetőleg nem fenyegetéssel és erőszakkal csikarta ki, mert akkor ezt a kanonokok biztosan nem mulasztották volna el hangsúlyozni. A vádpontok mintázatából úgy tűnik, hogy a kérdést a felperes káptalan — a környező pontokkal együtt — már kisebb jelentőségűnek tekintette és kezelte. Számukra a vádirat benyújtásakor is már nyilvánvaló lehetett, hogy a megfelelő privilégiumlevél felmutatásával ebben a kérdésben biztosan az ő javukra fognak dönteni. A prépost is tisztában lehetett ezzel, de megpróbálta a másik szokásos érvvel visszaverni a vádat: éppen hogy a kanonokok tartoznak neki. Vicedomini és Bodonyi talán épp amiatt vonták ide a vád tárgyalását (tárgyalhatták volna akár a következőkkel együtt is), hogy a préposti tanúk kihallgatásának teret adjanak, mivel a káptalanról már tudták, hogy okirati bizonyítással kívánnak élni. A bíróság által a 9., 12., 15-16., 22-28., és 30. pontokban tartott közös tanúvallatás sorából ez a pont ezért ki is lóg valamelyest a sorból. A prépost ugyanis (a bizonyítandó állításait felsoroló 13. számú oklevél tanúsága szerint is) nem bizonyította, hogy az összeget a neki járó tizednegyed negyede fejében kapta.299 A káptalan viszont bemutatta Demeter bíboros, esztergomi adminisztrátor privilégiumát, amely szerint a gabonatized csak a káptalant illeti (ad solum capitulum spectat).300 így a prépost jogtalanul kapott 3 forintot.301 ÍTÉLET: a prépostot 3 százdénáros forintra büntetik, amelyet kiközösítés és kettőzés terhe alatt 3 hónapon belül kell megfizetnie.302 296 300/38-42. A Stomfa helységnév a vádban nem szerepel, csak a válaszban és a replikációban. 297 301/1-4. 298 301/5-12. 299 302/27-29., 306/38-39. Utóbbi helyen a szövegben a gabona helyett visz. az írnok figyelmetlenségéből bortized szerepel. 300 1384. július 25. Süttő: Anjou II. 114/205. sz. 301 302/24-29. 303/25-26., 30-32., a büntetésösszesítő oklevélben ugyanez: 334/3-4. 302
