C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
148 Tanulmányok van szó, a plébános ezért tartozott a prépost lelki joghatósága alá. így megtehette, hogy a plébánossal büntetést fizettetett. Azt nem tudjuk, hogy esperessége területén tartott zsinatra vagy valamiféle esztergomi egyházmegyei zsinatra céloz-e a válaszában, mivel e zsinatról semmilyen forrásunk nem maradt fenn. A 15 lovas mindenesetre megfelel egy szerényebb préposti kíséretnek.284 Figyelemre méltó, hogy a káptalan vádjának második felére, a beszállásolás költségeire való válaszolást a prépost egyszerűen mellőzi azzal, hogy nem annyi lovassal járt a helyszínen. A káptalan az előző vádpontoknál már látott módon tanúkat állított igaza bizonyítására. A prépost nem élt a bizonyítás lehetőségével (e pontot a 13. számú oklevélben nem találjuk). A bíróság azonban, mivel egyházfegyelmi kérdésről volt szó, a csukáriai plébános magaviseletéről kánoni vizsgálatot tartott. Ennek keretében nyilván a káptalani tanúkat is meghallgatták, de hogy ezeken kívül még kit és hogyan, azt az ítéletlevél szövegéből nem tudjuk meg. Ennek eredményeképpen megbizonyosodtak arról, hogy a plébános tiszta életű és jó hírű, közvetlenül a pozsonyi prépost és káptalan alá tartozik, és (ezért) nem szokott zsinatra járni (töredékes a szövegrész, nem világos, hogy tényleg zsinatra kellene-e járnia), és a prépost jogtalanul büntette 16 forintra. Ha az ágyastartás vádja miatt szedte volna be, akkor is a zsinati határozatok szerint a felét Esztergomba kellett volna beszolgáltatnia, ráadásul (még ha a plébánosnak kellene is járnia a zsinatra) akkor sem rendelkezhet a prépost a zsinati büntetéssel. Ezért csak a látogatása költségeinek fedezésével kellett volna megelégednie, és nem csikarhatott volna ki többet.285 ÍTÉLET: a prépostot 16 százdénáros forintra büntetik, amelyet kiközösítés és kettőzés terhe alatt 3 hónapon belül kell megfizetnie.286 28. Csukária falura a prépost a fegyveresei által 24 forint szükségtelen költséget terhelt (Oklevéltár 12. sz., említve 13. sz., az ítélet említve: 17. sz.) Lásd a 9. és a 22. vádpont elején mondottakat. A csukáriai vádpontok másika. A perbeszédek végét az ítéletlevélben lehagyták, de a felek állításai megismerhetők. K (actio): 1422-ben a prépost több alkalommal megszállt Csukárián a bíró házában anélkül, hogy a falu szempontjából bármi érdemlegeset végzett volna. A bírónak 24 százas forintjába került a vendéglátás, ami az ő és a község nagy kárára volt.287 P (responsio): a hadseregnek a Csehországba való átvonulása idején a kanonokok kérésére néhány familiárisomat a falu megvédelme- zésére küldtem, azonkívül amikor meglátogattam a falut, a bíró az esküdtekkel elém járult és mivel a hadsereg ott szállt meg a 284 Lásd a 25. vádpontnál a jegyzetben a sasadi tizedper „krónikájából"(DF 237615.) idézett adatokat. (C. Tóth: Sasadi tizedper 19., 22-23., 36.) 285 302/10-18.; a szövegrész vége is az oklevél sérülése miatt töredékes. 286 303/23-24., 30-32., a 17. sz. oklevélben ugyanezt említik: 333/41-42. 287 300/19-24.
