C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 123 K (actio): a prépost tiszttartói 1422-ben nem hagytak beszállítani Pozsonyba egy kifogott vizát,123 amely közösnek számított, hanem önkényesen maguknál tartva hagyták félig megrothadni.124 P (responsio): akkor 4 vizát fogtak, és mivel én a király szolgálatában Sopronban voltam, egyet a szolgám préposti negyedként visz- szatartott (itt a szöveg nem egyértelmű, mivel a mondat úgy folytatódik, hogy azt a vizát a káptalan rendelkezésére bocsátotta), viszont a vizák a szokásosnál háromszor értékesebbek voltak, ám a káptalan csak felet adott nekem, a másik fele miatt elégtételt kérek.125 K (replicatio): [a bírósági indoklásból kikövetkeztethetően vitatják a préposti választ továbbá tanúkat állítva és a viza értékét 6 százdéná- ros forintra becsülve126 kérik káruk megtéríttetését.] A prépost válasza az eddigiekben már látott mintát követi: éppenhogy a káptalan adós neki. A vádban préposti officiálisokról, a prépost válaszában egyetlen famulusról esik szó; a történetben homályos marad, hogy a vizát a prépost embere vagy emberei miért tartották vissza, az is értékesebb (nagyobb) volt-e a szokásosnál, és hogy a prépostnak tényleg járt volna még egy fél. (Nem derül ki ugyanis a vizák összértéke.) A 13. számú oklevélben azt is említik, hogy a prépostnak bizonyítania kell a válaszát, jelesül azt, hogy a négy vizából csak egy felet kapott, de ezt nem tette meg.127 (Ezek szerint a prépost válaszának lényege mégis az volt, embere átadta a halat a káptalannak.) A bíróság a 9., 12., 15-16., 22-28., és 30. pontokban különböző tárgyalási napokon számos tanút hallgatott ki; ezeket Gergely préposti ügyvéd jelenlétében meg is eskette. A vallomások részletei az ítéletlevélben a többi tanúkihallgatáshoz hasonlóan szintén nem szerepelnek, „mivel azt a perakta tartalmazza"; csak arra utalnak, hogy a kihallgatások „a szokott formában" történtek meg.128 A vádpontok bizonyítékait viszont itt is külön-külön ismertetik. Eszerint a 9. vádpontot a vallomások teljességgel igazolták. A káptalan kárigénye 6 százdé- náros forint, de Vicedomini és Bodonyi csak 4 forintra taksálta.129 A megromlott hal értéke ennél nagyobb is lehetett, bár adataink általában a feldolgozott, azaz sózással tartósított vizahúsra vonatkoznak.130 (A vizafogó a 13-14. vádpontnál még szóba kerül.) 123 A viza (Huso huso) a tokhalfélék családjának legnagyobb halfaja; a kifejlett viza 3-4 m hosz- szú, 5-600 kg súlyú, maximális mérete 9 m és 1500 kg is lehet. Pintér: Magyarország halai 26-27. A vizafogásról a 13-14. vádpontnál még szólunk. 124 296/41-297/3. ns 297/4-12. 126 vő. 301/23. 127 306/26-27. 128 301/18-19. 129 301/22-24. 130 A vizák értékére pl. 1411-ben: ZsO III. 205. (DF 270126.): Perényi Péter nyugtája többek között arról, hogy a kassai polgárok 7 újforint értékben adtak neki egy vizát. Alapy: Csallóközi haT I
