C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
106 Tanulmányok 17., 19-20. pontokban adott replikációkat és a káptalan bizonyítékainak hosz- szúra, több napra nyúló bemutatását ismerjük, bár nyilván más vádpontokról is folytathattak tárgyalást. A negyedik hét (december 4-10.) azonban már alapvetően a tanúkihallgatások lefolytatására és egyes kérdések eldöntésére megítélt eskük letételére, illetve valószínűsíthetően a bíróság vizsgálataira szolgált. A tanúvallatásokról (a 12., 16., 22-28. és 30. pontok ügyében a közös préposti és káptalani birtokok lakóit hallgatták ki) nem tudjuk, pontosan mely napokon folytak, de többségüknek az időrendből kikövetkeztethetően e héten kellett megtörténnie. Az eskükre a hétfői és szombati napon (december 4. és 9.) került sor, amikor a 17. és 20. pontban a felperes káptalan tagjai tettek esküt. Mindezek a cselekmények a bíróság szempontjából kellő eredményességgel történtek meg, mivel az ötödik hétre (december 11-17.) csupán a maradék ügyek elintézése maradt: ekkor vették elő a pótlólagosan benyújtott két káptalani vádpontot (Kl-2.), amelyekről a káptalan be is mutatta okleveles bizonyítékait. A perbezárás december 15-én, pénteken következett be,45 az ítélethozatalra Vicedomini és Bodonyi vízkereszt tizenötödik napját jelölte ki. A rákövetkező szombati napon még egy, a per tárgyához nem kapcsolódó oltár javadalom ügyében intézkedtek, de a következő napokban már bizonyosan elhagyták a várost és visszatértek az érseki székhelyre, Esztergomba. A káptalant és a prépostot a per során egyaránt két-két ügyvéd képviselte. A káptalan, jogi személy lévén, eleve csak törvényes képviselő útján vehetett részt a perben.46 Saját tagjaik közül két tekintélyes és tanult kanonokra bízták a per vitelét: Soproni Györgyre és Bellusi Tamásra. György 1418 végétől pozsonyi kanonok, Tamás először 1422 végén szerepel akként; mindketten részesei voltak a perben taglalt eseményeknek is. Az egyik ítéletlevél egy utalásából tudjuk, hogy mindketten a szabad művészetek professzorai is voltak,47 tanulmányaikat egyaránt Bécsben folytathatták. Tamás a bécsi egyetemre 1415-ben iratkozott be, pozsonyi kanonoki javadalmát is minden jel szerint tanulmányai fedezésére kapta. 1423-ban a jogi karra is járt.48 György személyét a bécsi diákok között feltételesen azzal a pozsonyi György borostyánkoszorússal azonosíthatjuk, aki 1414 januárjában jelentkezett licenciátusi vizsgára, majd márciusban engedélyezték neki egyetemi előadás tartását.49 45 Nem csupán a perben, hanem más, ezzel nem összefüggő ügyeket is ezen a napon zártak le; ahogyan az ítéletlevelek mindegyikében szerepel: „causis omnibus ibidem conclusis" 259/32., 266/2., 271/2., 277/31., 282/36., 290/9., 302/31., 307/18-19., 316/6., 321/15-16., 329/11., és a legrészletesebben: 332/23-24., 25-26. 46 Lásd az előző fejezet 34. jegyzetét! — Surányi: Rendtartás 51-54., Vö: Erdő: Egyházjog 709. (2759. bek.) Az ügyvédvalló levelek (legalábbis a XVI. sz.-ban) a világi joggyakorlathoz hasonlóan ugyancsak egy évig voltak érvényesek: Kitonich: Directio methodica, cap. XII., quaestio 11. (p. 128.), az 1578:17. tc.-re hivatkozik. 47 Egyetemi fokozatukra: 7. sz. oklevél, 265/24-25. sorok (itt ügyvédi tisztségük feltüntetése nélkül, de más ilyen nevű kanonokokat nem ismerünk a korszakból). A többi adatot lásd a Prozopográfiai adattárban! 48 C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 122., 138. jegyz., Schrauf: Bécs 42., 171. alapján. C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 115., 105. jegyz., ZsO IV. 1527., 1779. sz. alapján. 49
