Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
3. Hunyadi Mátyás itineráriuma 1458-1490
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ dec. 6613-15.614 Győr 1470 jan. l615-febr. 4.616 febr. 8617-9.618 febr. ll619-márc. [7.] II.620 márc. 15621-19.622 [márc. 23623-ápr. eleje624 ápr. 12.625 Buda Bruck an der Leitha Bécs Pozsony Buda] Körmöcbánya, Privigye használhatósága erősen korlátozott. Ennélfogva csak azt állíthatjuk, hogy Mátyás legvalószínűbben a dec. 1-4. közötti időszakban hagyhatta el Budát. 613 DL 16887. (másolat), DL 74708. (lekopott, azonosíthatatlan pecséttel), DF 263224. 614 SO II. 434. Csak hivatkozás. Eredetije: DL 45380. (magyar titkospecséttel) cotnissio propria domini regis. 615 DL 45385. (pecsét lepergett) coram Thorda. 616 DF 231571., DF 259307. (átirat). - Bonfinitől annyit tudunk még, ami voltaképpen logikus, hogy a királyi kíséret Győrön át vonult Bécs felé. Bonfini IV-II-178. 617 Urk. Sieb. VI. 443. commissio domini regis (további kiadása: Teleki: Hunyadiak XI. 408-409.) 618 DF 287255-256. (pecsétjeik a fényképen nem látszanak, regesztája: Aussenpolitik 20., Schallaburg '82. 249-250.), DF 226163. (átirat). 619 Külföldi reg. 421., dátum nélküli jelentés nyomán. Oklevéllel febr. 12-től lehet igazolni Mátyás bécsi jelenlétét. Győr megye 74-75. 620 Fraknói: Hunyadi Mátyás 204. márc. 11-ét említi a távozás napjául (Dipl. Emi. I. 75.), míg okleveles adattal ez márc. 7-ig igazolható. DF 275108. (titkospecséttel) commissio propria domini regis. Mátyás Bécsből való távozását 11-re helyezi saját forrásai alapján az osztrák kutatás is. Perger: Matthias und Wien 243., Perger: Wien 1485-1490. 59-60., Sdiallaburg '82. 250. - A titkospecsét vélhetőleg a tárgyalás egész ideje alatt Bécsben volt. Vö.: DF 261010., DF 269138. 621 DF 281271. ad relacionem Iohannis Ernsth. Van ugyan márc. 11-ét megelőző napokból is (pontosan 9-ről) királyi oklevél, több is, de Mátyás ekkori pozsonyi jelenléte még kizárható. 622 AMO 279. (cseh titkospecséttel). 623 DL 29833. (magyar titkospecséttel) commissio propria domini regis. - Van ugyan 22-ről is királyi oklevél Budáról, ez azonban a leleszi konventhez szóló mandátum, ami korántsem igazolja a király itteni jelenlétét. DF 223355. 624 Minthogy a hónap első tíz napjáról számos magyar titkospecsétes oklevelet ismerünk, gyanítható lemre a király ittléte. Ugyanakkor a következő jegyzetekben idézett adatok bizonyítják, hogy Mátyás útjára az úgynevezett kisebb pecsétjét is elvitte, s a „régi" titkospecsét Budán maradt, épp ezért a királyi kíséret pontos budai indulásának napja nem határozható meg. Ha volt egyáltalán itteni tartózkodás. - Bizonytalansági tényezőt jelent ugyanis a pecsétek előzőekben előadott helyzetén kívül a ferrarai püspök egy 1471. jún. 3-án kelt és a pápához küldött levele, melyben arról is írt, hogy ...Postquam dominus rex ex Wienne infectis rebus malorum hominum opera in Ungariam discessit, et ad opidum Trinchinium, unde dominus Nicolaus eius orator ad Vestram Sanctitatem transmissus fuit, rex ipse devenissent... Theiner II. 422. Noha természetszerű, hogy a köveürek nem kell a király útjának minden állomását megemlítenie, de az idézett forráshely óvatosságra adhat okot a budai tartózkodást illetően. 625 DF 226143., DF 268936. mindkét oklevélen sajátságos, kisméretű pecsét látható, ami leginkább a király úgynevezett első kisebb pecsétje lehet. Azonosítását a következő napi keltezés teszi lehetővé, amikor is ez a pecsét Trencsénben tűnik föl. Vö. Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 12., a pecsét képével. - A két város közti körülbelül húsz kilométeres távolság a dombor-90
