Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
3. Hunyadi Mátyás itineráriuma 1458-1490
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ júl. 2 1977-dec. 28.978 Buda 1484 jan. 2979-8.980 jan. 10.981 jan. közepe után982-máj. 28.983 [máj. 22.984 Buda Zsámbék Buda Tata] 977 Teleki: Hunyadiak XII. 249-250. (titkospecséttel, DF 270573.) commissio propria domini regis. - Igaz, hogy júl. 12-én már van budai keltezés, ám ez csak átiratban maradt korunkra, ekként fölhasználhatósága az itinerárium során erősen korlátozott. DL 94558. 978 DL 18908. (bírói pecséttel) de commissione domini regis. - Közbeesőleg nov. 28-ról gyűrűspecsétes (DL 94559.), míg dec. 24-ről (DL 45974.) manu propria és gyűrűspecsétes oklevelet ismerünk. - Sebestyén: Itinerárium 92. oldalán 1483 nov. 10-nél pozsonyi keltezés szerepel, ám ez nyomdahiba eredménye, mivel a nevezett forrás Sebestyén Béla által is használt regesztakiadásában (Külföldi reg. 451.) a helyes 1484-es év alatt szerepel. - Ugyancsak Sebestyénnél olvasható egy okt. 25-i visegrádi keltezés, melynek eredete Ráth: Itinerárium 242. Az itt hivatkozott oldalakon (Katona IX/XVI. 517.) ugyan Mátyás egyik levele szerepel a pápához, ám ez 1483. okt. 24-én kelt Budán. Ezt ugyan követi Katonánál egy okt. 25-én Visegrádon (in paradiso terrestri jelzővel) kelt levél, ez azonban nem királyi irat, hanem csak követ általi. Mindezek összegzéseképp Mátyás 1483. évi visegrádi látogatását erős kritikával lehet csak elfogadnunk. - Cseh titkospecsét magyar ügyben Budáról, okt. 6-i dátummal: DF 203930. (kiadása: Sopron 1/6. 23.) commissio propria domini regis. 979 DL 70374. (lepergett, nem azonosítható pecséttel) de commissione domini regis. 980 DL 18914. (lepergett, nem azonosítható pecséttel) commissio propria domini regis. - Közbeesőleg jan. 3-ról manu propria, gyűrűspecsétes oklevelet is ismerünk. DL 18911. 981 DL 88697. (gyűrűspecséttel, sub anulari secreto sigillo nostro) ad relacionem magnifici domini Nicolai Banffy comitis Posoniensis (kiadása: Merényi: Buda 378., regesztája: Végh: Buda város 380.). 982 Jóllehet már jan. 13-tól ismert budai keltezés, de ezen a bírói pecsét található (DL 18917, de commissione domini regis). Sajnos a Zsámbékon feltűnt gyűrűspecsét ezekből a napokból hiányzik, csupán annyi kapaszkodónk van, hogy január 17-én a titkospecséttel keltez (Sopron 1/6. 25., reláció reverendissimi domini episcopi Iauriensis thesaurarii regii), illetőleg 22-én manu propria bocsát ki egy oklevelet a király. Vö. a következő jegyzettel. 983 DF 245881. (fénykép alapján nem azonosítható pecséttel) commissio propria domini regis. - Közbeesőleg manu propria oklevelet jan. 22-ről (Urk. Sieb. VII. 352.), márc. 19-ről (269285., titkospecséttel), ápr. 9-ről (DL 103026., titkospecséttel), illetőleg gyűrűspecsétest márc. 17-ről (DL 88700., secreto anulari sigillo), márc. 24-ről (DF 240668. commissio propria domini regis), ápr. 4-ről (DL 45984. sigillo nostro anulari secreto), ápr. 24-ről (DL 107478. sigillo nostro anulari secreto, ad relacionem magistri Petri Gereb de Wyngarth). - A Sebestyén: Itinerárium 92. oldalon található márc. 11-i Bruck an der Leitha-i, valamint ápr. 15-i kahlenbergi királyi keltezések alighanem szövegfélreértésen alapulnak. A hivatkozott műben ugyanis (Fraknói: Hunyadi Mátyás 283-284.) csupán arról van szó, hogy a király hadai e településeket is érintették, de arról nem, hogy maga Mátyás is ott járt volna. Azonfelül mindezt az előző és a jelen jegyzetben idézett számos oklevél meglehetős biztonsággal cáfolja. 984 DF 219009. (átirat). A király tatai utazásának ez az egyetlen ismert adata, ráadásul csupán másolatos fomában ismert a szöveg. Előtte huzamosabb budai, míg utána egy rövid visegrádi és ismét hosszab budai tartózkodás következett, így az igazolhatóan rövid kitérő léte és oka feltétlenül további kutatásokat érdemelne. 118
