Dóka Klára: A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak fondjegyzékei (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei IV. Budapest, 1986)

Egyéb görögkeleti egyházak levéltári iratai

A MAGYAR ZSIDÓ LEVÉLTÁR Az izraelita (zsidó) vallás elterjedése Magyarországon a középkorra vezethető' vissza. A középkori zsidó települések azonban Mohács után jórészt felszámolódtak, és a hitközségek mai formájukban a török kiűzése után szerveződtek csak ujjá. Magyarország német megszállása előtt - 1944. március 19. - csaknem minden hitközségnek rendezett levéltára volt, főként a kaposvári, adonyi, lovasberényi, nagykanizsai, székesfehérvári, bonyhádi, pesti szervezetek rendelkeztek jelentős gyűjteményekkel. A deportálások során az iratanyag zöme megsemmisült, kivételt képez a bajai, debreceni, miskolci, pécsi,szentesi, szegedi és pesti hitközség, ahol nagyobb részben megmaradt a levéltár. A budai hitközség iratanyaga még a háború előtt a Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteménybe került, és ott a kutatás számára rendelkezésre áll. Egy sor hitközség dokumentumait (főként anyakönyveket) megmentették az általános levéltárak, majd 1970-ben sor került a szaklevéltár megszervezésére, az Országos Rabbiképző Intézet kezelésében. A Levéltár gyűjtőkörébe tartozik a Magyar Izraeliták Országos Képviselete szerveinek és azok jogelődjeinek iratanyaga, valamint a zsidó vallási élet jelentős személyiségeinek hagyatéka. Az ortodox tagozat iratait a Budapesti Izraelita Hitközség őrzi. E fondjegyzékben szereplő iratanyag terjedelme 118,37 fm.