Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „A” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986)

Bevezetés a magyarországi Római Katolikus Egyház plébániáinak fondjegyzékeihez

és pusztulást okozott gondatlanság is* Elsősorban számadások, költségvetések, építési tervek, Iskolák, egyesületek iratai vesztek el, mig a könyvalaku dokumentumok viszonylag épségben megmaradtak.. A plébániai fondok első állaga és egyben legértékesebb része az anyakönyvek gyűjteménye. A plébánosok már 1614-től keresztelési, házassági, halotti anyakönyveket vezettek, 1917-ben előírták a bérmáltak, jegyesek, megtértek stb. anyakönyveinek rendszeresítését is. A három fő anya könyv-típus 1895-ig nemcsak a szentségek kiszolgálását rögzítette, hanem egyúttal közhitelű dokumentum ísvolt, mivel állami anyakönyvezés nem létezett. 1827-ben a törvényhozás elrendelte, hogy valamennyi bevett felekezetnél két példányban készítsék az anyakönyveket, és azok másolatai kerüljenek a törvényhatóság levéltárába. 1895 óta e másolatokat a püspöki levéltárak veszik át. Az anyakönyveket sokesetben anyakönyvi iratok egészítik ki (keresztlevelek, ezek másolatai, megkeresések), amelyek igazolások kiadásával, adatszolgáltatással kapcsolatosak, illetve a plébánia területén élő, nem bevett vallásúak nyilvántartását szolgál ják. Második állagba az egyházlátogatási jeg>E őkönyvek, canonica vísítatio-k tartoznak. Ezek az esperesek (főesperesek, püspökök) látogatásakor készültek, és igen sok adatot tartalmaznak a templommal, plébániával, iskolával, a plébános és tanitó javadalmazásával, helyenként a lakosság létszámával kapcsolatban. A templomok és berendezéseik gazdag leírása miatt a vizitációs jegyzőkönyvek elsődleges művészettörténeti, kultúrtörténeti fo rrások. A plébánosok kötelessége volt, hogy plébániájuk történetéről História domus-t vezessenek. Ebben leírták az egyházi rendezvényeket, rögzítették a hívekre vonatkozó népmozgalmi adatokat, feljegyeztek azonban a község életével kapcsolatos egyéb eseményeket is (pl. természeti csapások, kivételesen jó termés, uralkodók látogatása, hadvonulások, ütközetek stb.). Ahol a korábbi kötetek elvesztek, ott a plébánosok a rendelkezésre álló