Dóka Klára: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 2. rész : Plébániai levéltárak : „A” kötet (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1986)

Esztergomi Érseki Tartomány

AZ ESZTERGOMI FŐEGYHÁZMEGYE PLÉBÁNIÁINAK IRATAI Az Esztergomi Érsekséget 1001-ben Szent István aSapitotta. Érseki tartományához tartozott a szintén szentistváni alapítású Győri, Veszprémi, Pécsi, Váci, Egri majd Nyitrai Püspökség, maga a főegyházmegye pedig 3ars, Hont, Gömör, Torna, Szepes, Liptó, Zólyom, Pozsony megyék egészét, Esztergom, Komárom, Nyitra, Nógrád rre gyék egy részét ölelte fel. Az 1334 évi pápai tizedjegyzék 434 pléoániát emlit meg e területen, bár felsorolása nem tekinthető teljesnek. 1543-1683 között Esztergom török uralom alatt állt, az érsekség pedig Nagyszombatba költözött. A 18. század elejétől a plébániák zömét újjászervezték, majd a század végén végrehajtott egyházközigazgatási reformokkal kialakultak a főegyházmegye és az érseki tartomány uj határai. Az Esztergomi Főegyházmegyéből 1776-ban kiszakították a Besztercebányai, Rozsnyói, Szepesi Püspökségeket, és utóbbi kettő 1804-ben az Egri Érseki Tartományhoz került. Az Esztergomi Érseki Tartományt ugyanakkor 1777-ben a Szomoathely: és Veszprémi Püspökséggel, majd az újonnan alapított görögkatolikus püspökségekkel növelték. 1820-ban az érsekség központja Nagyszombatból Esztergomba visszaköltözött. Az Esztergomi Főegyházmegye plébániáinak száma 1920-ban 481 volt, melyek közül a trianoni békeszerződés után csak 88 maradt Magyarországon. 1938-ig 23 uj plébániát szerveztek, majd 1938-ban - az első bécsi döntéssel - 157 plébánia került vissza ideiglenesen a főegyházmegyéhez. 1981-ben 153 plébánia és lelkészség működött, köztük 151-nek volt történeti iratanyaga az 1950 előtti időszakból, 592,90 fm terjedelemben.