Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI
*\ HAJDUDOROGI PÜSPÖKI LEVÉLTÁR A hajdudorogi görög katolikus egyházmegyét X.Pius pápa alapította 1912. június 8-án kifejezetten a magyar nyelvű görög, szertartású katolikusok számára,, Az uj egyházmegye ideiglenes kormányzását a pápa 1912. november 17-én Papp Antal munkácsi püspökre bízta. Ekkor kezdődött az egyházmegye önálló élete/; s ezzel az időponttal kezdődik a szoros értelemben vett levéltári anyaga is. Külön magyar görög katolikus püspökség feIái Utasának előmozdítása végett Pankovics István munkácsi püspök 1873-ban létesítette a Hajdudorogi Püspöki Külhelynökséget, mely 1913 végéig állt fenn, amikor is az uj egyházmegye első püspöke, -Mikiósy. István ideiglenes székhelyén, Debrecenben megkezdte egyházkormányzati tevékenységét. A Külhelynökség ekkor átadta (hézagos) iratállományát az uj püspökség levéltárának, amely azt mai helyén külön fondként őrzi. Meg kell említenünk, hogy Hajdudorog egyházközsége már jó évszázaddal a Külhelynökség megalakítása előtt is fŐ hordozója volt a görögkatoíikus magyarság törekvéseinek. Régi parókusai többnyire egyben szabolcsi főesperesek Is voltak, és 1715-tól 1826^-ig részben megmaradt, ily tisztségükben irt vagy kapott irataik sok értékes adatot tartalmaznak a szabolcsi görög katolikus parókiák myltjából. Ez a főesperesi levéltár 1976. június hó végén a Hajdudorogi Egyházmegye Központi levéltárába, Nyíregyházára került át és külön fondként szerepel. A Hajdudorogi Püspökség ideiglenes székhelyén, Debrecenben 1914. február 23-án Miklósy István püspök ellen elkövetett pokolgépes bombamerénylet, melyhárom emberéletet is kioltott, sokat elpusztított a fiatal egyházmegye addigi iratanyagából, bár annak egy részét sikerült rekonstruálni. Az .egyházmegye székhelye 1914. szeptember 23-án átköltözött Nyíregyházára, vele együtt a levéltár is, és azóta is ott van. Megalapításakor az egyházmegye 162 parókiát ölelt fel. Ebből 35 parókia a Székelyföldön volt, ezek számára Miklósy püspök 1914-ben Marosvásárhely székhellyel külhelynökséget állitott fel. Az országhatárok változása nyomán 1920-ban a Hajdudorogi Püspökség 79 parókiát vesztett,. Megszűnt a Székelyföldi Külhelynökség ; levéltára nem került be a Hajdudorogi Egyházmegye központi levéltárába, - Az évek folyamán szervezett uj parókiákkal, a Munkácsi Egyházmegyéből Ittma-