Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Szombathelyi Püspökség alapítási éve 1777= Ettó'l kezdve a gyó'ri egyházmegyébó'l kiszakított Vas megye, a veszprémi püspökségbó'l több plébánia visszamaradásával leválasztott zalaegerszegi kerület és a zágrábi püspök fennhatósága alól kivett Murán-inneni terület tartozott a szombathelyi püspök püspök fennhatósága alá. A Szombathelyi Püspökség területén hat fó'esperesség volt : a székesegyházi, a németujvári, a sárvári és az ó'rségi Vas megyében, valamint a zalaegerszegi és alsólendvai Zala megyében. Az elsó' világháború utáni országhatár-változás következtében csak a sárvári és a zalaegerszegi fó'esperesség területe maradt érintetlen, 58 plébánia Ausztriához (Burgenland), 16 pedig Jugoszláviához került. A burgenlandi plébániák 1922.szeptember 24-e óta a bécsi érsek, mint apostoli kormányzó fennhatósága alá kerültek (a provicarius a burgenlandi apostoli adminisztráció székhelyén, Sauerbrunnban volt), jelenleg az újonnan felállított eisenstadti püspökséghez tartoznak. A Jugoszláviához került plébániák 1923.december 1-tó'l 1941-ig, majd 1946. augusztus 24-e óta a maribori püspök apostoli adminisztrációja alá tartoztak. A Muraköz a Zágrábi Püspökséghez tartozott, még akkor is, amikor 1941-1944.között ideiglenesen visszakerült Magyarországhoz. A Szombathelyi Püspöki Levéltár iratanyaga 1777-tol kezdve folyamatos, korábbról néhány iratot ó'riz csak, amelyeket Szily János, az egyházmegye elsó' püspöke kért át a gyó'ri és a veszprémi egyházmegyék levéltárából. A levéltár három részre tagolódik : egyházigazgatási iratok, szentszéki iratok és a papi hagyatéki ügyek iratai. A levéltár, amely a püspöki palotában van elhelyezve, ~ „l_ „ x _ „ I ~- I x ^....1