Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Gyó'ri Püspökséget I.(Szent) István király alapította. Területe magában foglalta Gyó'r, Sopron, Mosón vármegyéket és Vas vármegye egy részét, A dunántúli uj egyházmegyék (szombathelyi, székesfehérvári) alapításakor 1777-ben volt csak területi változtatás : a gyó'ri egyházmegye Vas vármegyei részét Szombethelyhez, a pápai fó'esperesség területét pedig Veszprémhez kapcsolták. A Gyó'ri Püspökség területén ekkor hat fó'esperesség maradt : a székesegyházi (Gyó'r megye), a soproni (Sopron megye egyik része), a locsmándi (Sopron megye másik része), a rábai (Sopron megye harmadik része), a mosoni és a komáromi. 1918 után Sopron és Mosón megyékből 99 parochia Burgenlandhoz került. Ezeket 1922. május 18-án kivették a gyó'ri püspök jurísdictiója alól, és a bécsi érsek mint apostoli adminisztrátor jurísdictiója aíá helyezték, 1960. augusztus 15-e óta pedig az újonnan felállított Eisenstadtí Püspökséghez tartoznak. A gyó'ri egyházmegyében jelenleg öt fó'esperesség van : a székesegyházi, a sopron-locsmándi, a rábai, a mosoni és a komáromi, Az 1950-es évektó'l a pannonhalmi egyházmegye is a gyó'ri egyházmegyéhez tartozik. A Gyó'ri Püspöki Levéltárban középkori iratok alig találhatók. Ez azzal magyarázható, hogy 1594-1598 között, mikor Gyó'r török megszállás alá került, a levéltárat elmenekítették, s amikor az Iratanyag visszakerült Gyó'rbe, nem válogatták külön a püspöki és káptalani levéltárat, hanem egy rendezés alkalmával a püspökség megmaradt középkori iratait a káptalan levéltárában helyezték el. Nagyobb mennyiségű iratanyag Keresztély Ágost püspökségének idejéből (1696-T725) maradt fenn. Ebben egyházkormányzat!, politikai és a püspökség birtokaira vonatkozó iratok egyaránt szerepelnek. Az egyházkormányzati levéltár rendszeresen Zichy Ferenc püspök idejétó'l kezdve (1743-1783) van meg. Gyó'r 1809. évi francia megszállása alkalmával a levéltár sokat szenvedett. A várban tüz ütött ki és a levéltár anyagát ugy mentették, hogy az ablakon kidobálták. A csomagok ekkor szétbomlottak, sok irat és segédkönyv elveszett. A visszahelyezés után a régi rendet nem állították helyre, hanem az iratokat idó'rendbe rakták. Stankovich János püspök idejében (1838-1848) újból rendezték a levéltárat, nagyobb tárgyi csoportokat állítottak fel és azokon belül rakták idó'rendbe az iratokat. A levéltárnak ez a rendszere a mai napig fennáll.