Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

vonatkozásban sem. Az 1776, évi dismembratio következtében ugyan a barsszentkereszti és a rozsnyói uradalmak más egyházmegyékhez kerültek, de további 8 nagy uradalom (az esztergomi, az érsekújvári, a drégelyi, a gutái, a nagysaSlői, a nagyszombati, a pozsonyi és a verebélyi) 1918-ig, kisebb részük pedig 1945-ig az esztergomi érsekség birtokában maradt. A Primási Levéltár iratanyagának nagyobb része Esztergomban, az 1882-ben megépült primási palotának levéltári célra épitett, öntött vasállványokkal felszerelt helyiségében, kisebb része pedig a bazilika sekrestyéje feletti második emeleten van elhelyezve, A levéltárat 1543-1824 között az esztergomi érsekek akkori székhelyén, Nagyszombatban á'rizték . A Primási Levéltár legrégibb eredeti irata II„Béla király 1138= évi oklevele. A Mohács eló'tti oklevelek száma 1180. A levéltár iratanyaga két fó' részre tagozódik: egyházkormányzati levéltár (archívum ecclesíasticum) és világi levéltár (archívum saeculare), s ehhez csatlakozik harmadikként a gazdasági levéltár. Ezen kívül a Primási Levéltár még egy nagyjelentőségű gyűjteményt is Őriz : Ipolyi Arnold besztercebányai, majd nagyváradi püspök hagyatékát. A fondjegyzék a levéltár 1980.évi rendszerét és rendezettség! fokát rögzíti. A Primási Levéltár gazdag anyagához eddig csak egyetlen olyan segédlet készült, amely sokszorosításban is megjelent : Bónis György, Útmutató az esztergomi primási levéltárhoz. Archívum ecclesíasticum. I-M.kötet. Levéltári leltárak, 24. Bp. 1964.