Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Primási Levéltár az ország legnagyobb római katolikus egyházmegyei levéltára, 177ó-ig ugyanis - a viszonylag kisterületü nyitrai egyházmegye kivételével - az a hatalmas terület tartozott az esztergomi főegyházmegyéhez, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig terjedt. Ebbó'l a területből szakították ki az 1776-ban felállított besztercebányai, szepesi és rozsnyói püspökség területét. Az esztergomi főegyházmegye azonban még igy is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen 1919-ig, amikor területének legnagyobb része az országhatáron kívülre került. Az esztergomi főegyházmegye területén 1776-tól kezdve 8 fó'esperesség volt: a székesegyházi, a nyitrai, a nógrádi, a honti, a barsi, a komáromi, a sasvári és a pozsonyi. Az elsó' világháború után a Csehszlovákiához került részek a nagyszombati apostoli adminisztráció alá kerültek. A két háború között a főegyházmegye területén csupán négy fó'esperesség maradt : a székesegyházi, a nógrádi, a honti és a komáromi, de mindegyik többé-kevésbé csonkán (a komáromiban csak a hédervári esperesi kerület maradt). Az első bécsi döntés (1938) után a Magyarországhoz visszakerült részeken ismét felállították a barsi, nyitrai és pozsonyi főesperességeket, és a csonka főesperességek (a székesegyházi, a nógrádi, a honti és a komáromi) kisebb-nagyobb mértékben kiegészültek a régi esperesi kerületekkel. 1945 után - s jelenleg is - három fó'esperesség van az esztergomi főegyházmegye területén: a székesegyházi, a nógrádi és a honti. A Primási Levéltár jelentőségét azonban nemcsak az egyházmegye területének volt nagysága adja meg, hanem az is, hogy Esztergom érseki székhely, amelyhez 1918-ig még további 11 püspökség tartozott (a veszprémi, váci, besztercebányai, nyitrai, székesfehérvári, pécsi, gyó'ri, szombathelyi római katolikus, valamint a munkácsi, hajdudorogi és eperjesi görögkatolikus püspökségek). S az esztergomi érsekeknek, mint Magyarország primásainak nagy szerepük volt az ország történetében, egyházkormányzati tevékenységükön túlmenően is, részint mint magas világi tisztségek viselőinek, részint egyéniségük súlya miatt. Nem csekély azonban a Primási Levéltár jelentősége gazdaságtörténeti