Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS SZERZETESRENDEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI
BENCÉS FŐAPÁTSÁG I LEVÉLTÁR Á pannonhalmi bencés apátság (a XVI.század eleje óta főapátság) alapjait t a t _ _1 _ I „„I- A._ t - /M7 I \ A nnAnU/tlmí Ci'-„^i , r>~\/<sf r.UU — vjC£.u iC|CU6i<wiii i viis i vt tg ^wu/ ~UCII;> /-> pQI ti |w| IIIVIII ii i i uu^u i w4<. C y j C i ! G H Uwwwú nullíus volt Magyarországon, s mint ilyen közvetlenül a pápának volt alárendelve, saját székesegyházzal rendelkezik, s területe külön megyét képezett (ehhez 1945ben 32 plébánia illetve lelkészség tartozott. Ebből 20 a pannonhalmi egyházmegyében, 11 a veszprémi egyházmegye területén, egy pedig a szombathelyi egyházmegye területén volt). E területen mint ordinarius a püspöki hatóságot az 1950-es évekig kevés megszorítással gyakorolta. A pannonhalmi apátságot I.(Szent) István király bőségesen ellátta anyagi javakkal : földbirtokok mellett az apátságnak adományozta a somogyi tizedet és a pozsonyi vámot is. A pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára az első magyar századok okleveleinek egyik leggazdagabb, legértékesebb gyűjteménye. Pannonhalmát a XVI.század végén a törökök elfoglalták ugyan, a levéltárat azonban Győrbe, majd Bécsbe menekítették a szerzetesek. A török uralom után a levéltár Bécsből éppúgy visszakerült Pannonhalmára, mint a budai kamarai levéltárból is, ahol azt a bencés rend 1 786-ró! 1802-ig tartó föloszlatása idején őrizték. A második világháború végén a Nemzetközi Vöröskereszt jelenléte óvta meg a levéltárat a pusztulástól* A Főapátsági Levéltár (amely 1884-ben került mostani helyére) túlnyomó része a pannonhalmi rendi levéltár tartozéka, de ezen kivül több más apátság (így a Pannonhalmától évszázadokon át függő viszonyban lévő Bakonybéi, Tihany, Dömöik, Zalavár, Koppánymonostor és több elenyészett konvent) oklevelei és iratai is a levéltárban vannak- Egyes családok Örökös letétéi ugyancsak emelik a fó'apátsági ievéltár értékét. A Guary család levéltára 1898-ban, a Somogyi családé 1924-ben, a Chernél családé 1933-ban, a Lónyay családé 1946-ban vált a levéltár részévé, A személyi letétek közül a bencés Vaszary Kolos bíboros, esztergomi érseknek titkárává! Kohl Medárd, később c.püspökkel (helyettesével) kapcsolatos iratanyaga, valamint a szintén bencés Serédi Jusztinián biboros hagyatéka a legjelentősebb.
