Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI KÁPTALANI LEVÉLTÁRAK FONDJEGYZÉKEI

SZÉKESFEHÉRVÁRI KÁPTALANI LEVÉLTÁR A Székesfehérvári Püspökség 1777-ben történt alapításával egyidejűleg alapíttatott a Székesfehérvári Káptalan is. A testület létszáma eredetileg, a nagypréposttal együtt, hat volt, azonban 1841-ben ez nyolcra emelkedett. A királynő', Mária Terézia a hattagú káptalan számára a Fejér megyei Sukoró, Pákozd, Etyek, Gyúró és Sóskút birtokokat rendelte, amelyek a jezsuita rend feloszlatása elő'tt a komáromi jezsuita rendház birtokában voltak. A Székesfehérvái Káptalani levéltár 1777-1852-ig terjedő időszakban létre™ jött iratait az 1859-ben történt levél tárrendezéskor örökszámos rendszerben a következő tárgykörök szerint rendezték : 1 „ Publico ecclesiastica 1- 69 levéltári szám 2. Religionaria 500- 536 3. Literaria 1000-1026 4. Fundationalia 1500-1543 5. Intranea 2000-2062 6. Credibilia 2500-2506 7. Oeconomalia 3001-3088 8. Dioecesana 3500-3504 9. Extranea 4000-4067 Az 1850-1950-ig terjedő időszakban létrejött iratok csomókon belül nagyrészt időrendi beosztásban kötegekben, illetve dobozokban vannak elhelyezve, a székesegyház tornyában lévő levéltári helyiségben.