Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)

Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár

giai Akadémia egyik tantermébe szállították az iratanyagot. Ebbe a terembe később kórházi ágyakat raktak be.Ilyen körülmények között levéltári munkáról szó sem lehetett. A háború befejeztével, 1918 novemberében a Levéltár ismét régi helyén, az Ókollégiumban található. A világháború alatt és után a Levéltár addig kialakított rendje felborult, igy a rendezési munkát 1924 után újra kellett kezdeni. A Levéltár újraélesztése Antal Géza 1924-ben történt püspökké választása után indult meg. Pongrácz József a lehetőségekhez mérten rendberakta az iratanyagot,majd Kelemen Zsigmond ny.lelkész a Főiskola toronyszobájában elhelyezett,1875-1919 közötti révkomárömi anyagot állította össze az iktatókönyveknek megfelelően. 1927-ben Pápára költözött a püspöki hivatal, melynek következtében ismét változott a levéltáros személye.Az egyházkerületi szabályzat szerint a püspöki titkár feladata az ügyiratok rendezése,igy a levéltáros munkakörét is ő töltötte be. Az első püspök-titkári levéltáros Fazekas Mihály volt. Mivel azonban nem köteleztethetett arra, hogy a régebbi anyagot is rendezze,azért ezen munka végzésével dr.Tóth Endre teológiai professzort bizta meg az egyházkerület. Ugyanakkor jelentős intézkedést foganatosított: felkérte az egyházmegyéket, hogy levéltári anyagukat helyezzék el az egyházkerület levéltárában. Ezen intézkedés következtében a pápai egyházmegye levéltári anyaga 1927-ben,a tatai egyházmegyének levéltári anyaga pedig 1929-ben került be az egyházkerületi levéltárba. Történeti jelentőségű esztendő a Levéltár életében az 1935» év, amikor dr.Antal Géza püspök, saját költségén önálló levéltári épületet készíttetett a Főiskola udvarán /Sellyei István u./, ahova az addig Ókollégiumban őrzött levéltári anyagot elhelyezték és rendszerezték. A második világháború a Levéltár felett sem vonult el nyomtalanul. A háborús események során az iratokban jelentős kár keletkezett. A megmaradt anyagot dr.Pongrácz József irányitásával összeszedték,s újra a Sellyei István uti levéltári épületben helyezték el,majd 1951/52ben a Jókai út 16. sz. alatti egyházkerületi épület emeleti szobáiba szállították át. 1952-ben dr.Trócsányi Dezső teológiai professzor nyert levéltárosi kinevezést,aki sok fáradságot igénylő munkával rendezte az anyagot. Hathatós támogatást nyújtott e munka végzésében Kövy Zsolt kéttornyulaki lelkész, aki levéltári kisegítőként dolgozott dr.Trócsányi professzor mellett, annak 1963-ban bekövetkezett haláláig, majd - rövid megszakítással - egyedül, 1969 végéig. Munkájának szép gyümölcse egy alapleltár készitése.Megromlott egészségére való hivatkozással megvált a munkától. A Magyarországi Református Egyház 1957-ben Gyűjteményi Főigazgatóságot létesitett, s e Főigazgatóságnak alárendelve, egységes gyűjteményi szervezetbe tömöritette a református püspöki székhelyeken s református egyházi tulajdonban levő könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat. Ekkor jött létre a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, amely magába foglalta a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárát, Levéltarát, s /1972 óta/ Múzeumát is. A Gyűjtemények első igazgatója Dr.Pongrácz József lett /megh. 1962/, majd Békefi Benő az egyházkerület püspöke látta el ezt a szolgálatot,1964-^től pedig Miklós Dezső. A Levéltár az elmúlt évtizedben ismét költözött: 1969-ben Pápán, a Teleki Blanka u. 17.sz. alatt nyert új otthont. Itt kezdte meg szolgálatát Kiss Gyula nyárádi ref.lelkész, akit az egyházkerület püspöke levéltári szolgálattal is megbízott. Kiss Gyula ref.lelkész, levéltáros