Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)
Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár
A már emiitett törvények és rendeletek értelmében levéltárunk felett az ágazati szakfelügyeletet a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósaga gyakorolja. Mindennek, s a mintegy tizenöt esztendeje folyó iratbegyü jtésjiek eredményeként a levéltár anyaga nagymértékben megnövekedett.Ma már a legfontosabb egyházi szervek levéltárain kivül jelentős mennyiségű olyan iratanyagot is őriz a Ráday Levéltár, amely - túl esetleges egyháztörténeti fontosságán, - az egyetemes magyar történet megismeréséhez is döntően járulhat hozzá. A levéltár felállításakor, 1951 őszén az iratanyag mennyisége nem haladta meg a 100 folyómétert. A Ráday Könyvtártól átvett iratok mintegy 150 fm gazdagodást jelentettek. A levéltárban ma mintegy 500 fm iratot őrzünk /az 1950 előtti iratok mennyisége 383,75 fm/,amiből tehát 250 fm-nyi irat az utóbbi mintegy tizenöt éves begyűjtő munka eredménye, mely időnek az első harmada volt e tekintetben a legintenzívebb. A dunamelléki püspöki levéltáron kivül itt őrizzük nyolc egyházmegye teljes és két egyházmegye töredékes levéltárát, valamint 44 egyházközség töredékes levéltárát, a protestáns ágensek archivuma fennmaradt iratanyagának jelentős hányadát,a dunamelléki egyházkerület három nagy és öt kisebb iskolájának levéltárát és egyszázhárom család vagy egyén levéltárát, melyek anyaga a XIII. századtól napjainkig terjed. Mindezekhez csatlakozik még kereken mintegy ezerkétszáz kötegből-kötetből álló kéziratgyűjtemény! a kézirattár /amely a Ráday Gyűjteményen belül a munkaterületek elhatárolása során a levéltár kezelésébe került/. Az anyag ilyen rohamos növekedése fokozott feladatok elé állitotta a levéltárat. A beérkező iratanyag nagyobb részében rendezetlen volt. A nehézségeket még növelte, hogy a polcoktól a berendezésig és az iratok rendezéséhez és tárolásához elengedhetetlenül szükséges kartonokig és hevederekig mindent újonnan kellett előteremteni. E kezdeti nehézségek leküzdése után levéltárunk ma már fokozatosan szabványos levéltári dobozokban őrzi iratanyagát. Ma a legnagyobb nehézséget a helyhiány okozza. Kintlevő, és nem megfelelően tárolt iratanyagot sem tudunk átvenni, mert minden helyiségünk zsúfolt és terjeszkedési lehetőségünk sajnos nincs. Az első években az egyházkerületi levéltáros csak egymaga volt, s az Ő megbízatása is csak heti két munkanapra szólt. 1955-1956-ban négy alkalmazottal dolgozott a levéltár, majd 1958-tól újra csak az egyházkerületi levéltáros végzett minden munkát a levéltárban. 1973 őszétől egy, 1975* április 1-től két félnapos segitséget kapott a levéltár. A nem kielégítő létszám ellenére a bentlevő iratanyag nagy része középszintű rendezettségü, s a legfontosabb anyagrészekről darabszintű elenchus is készült. A levéltárban őrzött iratanyag három nagyobb tárgyi csoportra oszlik /a negyedikbe az egyházközségi levéltári anyagot soroltuk/1 A/ az egyházi szervek és intézmények iratanyaga, B/ irat gyűjtemények, 0/ családi levéltárak, személyi és egyesületi fondok, D/ az egyházközségek levéltárai.