Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)

Bevezetés

egyetlen egyházközség iratanyaga sem, s még kevésbé semmisithető me{ akár szándékosan, akár gondatlan kezelés, nemtörődömség által. - A heLyes szemléletnek azt tartjuk, amely a Magyarországi Református Egyhá; jsszes szervezeti egysége működése során keletkezett és keletkező minién történeti értékű iratot az Egyház levéltári anyaga szerves rés zene! tekinti. Ez az egység még akkor is megbonthatatlan, ha más-más egyházterület, egyházmegye, gyülekezet, intézmény levéltárában vagy. irattárában őrzik is a bele tartozó iratanyagot. - Ebből következik, hogy i Levéltári intézmények közvetlen őrizetében levő iratokon túlmenően a; egyházi levéltárak állományába tartoznak, azok szerves részét alkot jál az egyházmegyék /esperesi hivatalok/ és egyházközségek /lelkészi hivatalok/ történeti értékű iratai is. Ezek akkor is a területileg illetékes levéltár anyagának tekintendők, ha történetesen az emiitett alsóbl sgyházi szervek őrizetében vannak, és továbbra is ott maradnak. A Magyarországi Református Egyháznak ez idő szerint öt levéltári intézménye van: a Zsinati Levéltár /Budapesten/, a dunamelléki egylázkerület levéltára /Budapesten/, a dunántúli egyházkerület levéltára 'Pápán/

? a tiszáninneni egyházkerület levéltára /Sárospatakon/ és £ tiszántúli egyházkerület levéltára /Debrecenben/.A nagykunsági egyháznegye levéltára /Kenderesen/ a tiszántúli egyházkerület fióklevéltára. - A Magyarországi Református Egyház szervezeti felépitése a következő: alapját, mint legkisebb egységet az egyházközségek képezik. As ígyházközségek egyházmegyéket /esperességeket/ alkotnak, amelyek egyíázkerületekbe /püspökségekbe/ tömörülnek. A már emiitett négy egyházkerület alkotja az egyetemes egyházat, melynek legfőbb irányitója as egyetemes zsinat.Az egyes levéltári intézmények illetékességi és gyűjtőköre is eszerint alakul. Mivel valamennyi egyházi szerv és intézmény levéltári anyagát írtékesnek tartjuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy ez a nemzeti cincs /amint már emiitettük is/ - az állami szervek tulajdonát képezi Levéltári anyaghoz hasonlóan - a tudományos kutatás számara hozzáférletővé és használhatóvá váljék. Ennek érdekében már a J>0-as évek elején is történtek kisérletek. A Magyar Minerva VI/1930-1931./ évfolyama 'Bp« 1932./ közzétett egy vázlatos, összefoglaló nyilvántartást, amelj iz állami levéltárakkal és egyéb tudományos gyűjteményekkel együtt a2 ígyházi levéltárak anyagát is számba veszi. Az egyházi levéltárakról ís iratanyagukról azonban ilyen jellegű nyilvántartás azóta nem készült /az 1951-1952. évi felmérés eredményei nem lettek publikálva/. Lz állami levéltárak anyagáról már elkészültek az egységes szintű és rendszerű fondjegyzékek,amelyek közül számos kötet sokszorosított foraában már meg is jelent. Feltétlenül szükséges, hogy ilyen segédletek iz egyházi levéltárak anyagáról is készüljenek, mivel azok a tájékoztatáson túlmenően őrzési, vagyis biztonsági célokat is szolgálnak. Az sgyházi levéltárak iratanyagáról elsőnek a református egyház fondjegyieké készült el,amelyet most a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatósága közre is bocsát. Amint a segédlet neve - fondjegyzék - is mutatja, alapegységéíek a levéltári fondót tekinti. A levéltár fondókból tevődik Össze. i fondók tovább tagolódnak kisebb levéltári egységekre: állagokra, so rozatokra stb. A fondjegyzék állagszintig lemenőén tartalmazza a szükséges adatokat /sorozatokra, vagy mas kisebb egységekre már nem terjed ci/« Levéltári fondnak olyan irategyüttest tekintünk, amely valamely egyházi /akár magasabb, akár alacsonyabb szintű/ szerv működésének,vagy ralamely egyházi személy hivatalos tevékenységének eredményeként jött Létre, s az e tevékenység során rendeltetésszerűen nála összegyűlt 'hozzá érkezett és hivatalból nála maradt/ iratokból, ill. a nála keLetkezett fogalmazványokból áll. Állagnak pedig az egy fondon belül