Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)

Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár

feltünteti. 1850-ben ujabb rendezés történt. Az 1840-1849.evi iratokat folytatólagosan bevezették az 1839-ben felfektetett elenchusba, mivel bizonyos mértékben át is rendeztek az iratokat, ú.1 elenchust is készítettek /Pethő-féle regestrum/

. Ez a "Q" osztályig készült el.Benne lényeges eltérés a "G" osztály jegyzékében vani mivel a püspöki egyházlátogatási /generális vizitációs/ aktákat átrendezték az egyházmegyéken belüli időrendi sorrend helyett az egyházközségek betűrendje szerint, - s ez az új regestrum ennek megfelelően tünteti fel az iratokat. Az 1850-1859-es évek iratait az 1860-as években ugyanúgy rendezték - 24, részben tárgyi csoportban, - s ezeken belül nagyjából időrendben* A csoportok tárgyi elhatárolása és sorrendje nem mindenben azonos az előző korszak rendezésével, de ezek is az ABC betűivel vannak jelölve, s az iratok sorszámozása szintén csoportonként elölről kezdődik. Elenchusuk csoportonként,s azon belül sorszám szerint halad, de csak egészen általános tartalmi kivonatot ad, az irat keltezését sem közli. Az 1860-1884 között keletkezett iratokat évenként nagyjából tárgyi csoportokba rendezték el. Ezek: 1* Helytartótanácsi /1867'után miniszteri/ leiratok, 2. Káplánok ügyei, 3. Elenchusból kimaradt iratok, Egyéb iratok. A csoportokon belül az iratokat nagyjából tárgyi összefüggésük, és nem időrendjük szerint rakták el,majd leszámozták őket. A hozzájuk készült elenchus /tárgymutató/ az iratokat évenként, a lerakás sorrendjében ismerteti, de csak sommásan, a rokontartalmúakat összefogva /pl. esperesi jelentések 14 db/. 1884.XI.1-től az iratok naptári évenként elölről kezdődő iktatási számok szerint vannak elrakva, mégpedig 1803-ig ív alakban, azon túl hosszában felébe hajtva csomózva /fraktur/. Az iratok iktatása és tárgymutatózása 1884. november 1-től kezdődik. Az iktatókönyveket az 1884-1927-es években kétévenként, azután évenként, az indexeket /tárgymutatókat/ az 1884-1922, továbbá 19451946-ban szintén kétévenként,a többiekben évenként készitették el. /Az 1904-1906. évi index hiányzik./ Az elenchusokban vagy az iktatókönyvekben feltüntetett iratokból több nincs a helyén. A fontosabb iratokat az évenkénti egyházkerületi közgyűlés alkalmával kiemelték, s ezeket a levéltár ma is a közgyűlési iratok között őrzi /l. III. Közgyűlési iratok/. Sok irat iktatás után a számvevőhöz, a vagyonkezelőhöz, az iskolaügyi főelőadóhoz, vagy az egyházkerületi főjegyzőhöz, illetve az egyházkerületi ügyészhez került elintézésre, s igy az ő irattárukban maradtak /l. az V. VII. VIII. X. cím alatt/; Olyan iratok is vannak,amelyeket kivettek helyükről, s azután elkallódtak. Ezek mellett - különösen 1884-ig - az iratok jelentős hányadát a püspökök maguknál tartották, s nem kerültek be az egyházkerületi levéltárba. /Ezeket 1. Báthory Gábor és különösen Török Pál iratai között./ Ezen elenchusokba és iktatókönyvekbe bejegyzett egyházközigazgatási iratok mellett több állag és sorozat alakult alaki vagy tárgyi csoportosítás szerint. Az 1953-1962-es években történt új rendezés óta a következő állagok és sorozatok vannak az egyházkerületi levéltéri fondban: I. Egyházközigazgatási iratok 1790-1965. II. Elnöki iratok 1922-1958. III. Közgyűlési iratok 1858-1942.