Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)
Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár
D/ Gyűjtemények és letétek /közte a Sinai 1760-1791-ig» id. Révész 1860-1881/. B/ Vegyesek. Ide sorozva az 1707-tel kezdődő Ágensi és Konventi Levéltár anyaga. F/ Gazdasági és pénztári iratok 1735-től.Ide vannak besorolva az agentialis cassa iratai is. A második világháború és a Kollégium tatarozása alkalmával megbomlott irattári rendet visszaállító raktári számozáskor nem vették figyelembe az egyes állagok különállását s igy a később levéltárba kerülő iratokat a logikus rendbe nem lehetett beilleszteni. A fondok,állagok és iratsorozatok alapján történő raktári egységek kialakítására napjainkban került sor, és arra törekszünk, hogy az egyes fondókhoz és állagokhoz bekerülő iratok minden nehézség nélkül a raktári számozásban is csatlakoztathatók legyenek. Az iratdobozokba történő elhelyezéssel az iratoknak nemcsak a fizikai állapotát kivánjuk megőrizni,hanem azok áttekinthetőbb, logikus rendjét is kialakítani, hogy a tudományos kutatás számára használhatóbbá váljék. 5* A Nagykunsági Református Egyházmegyei Fióklevéltár A Nagykunsági Református Egyházmegye levéltári anyagának gyűjtése és őrzése a 17. és 18. században az esperesek által történt. Az összegyűlt iratanyagokat az 1825. évi egyházmegyei közgyűlés határozata alapján Laczka Ferenc és Ujj Péter nagykunkerületi esküdtek rendezték el először, s elkészítették az első levéltári mutatót az 1712-1756 közötti iratanyagról. Sajnos, az egyházmegye legrégibb iratai, köztük az első jegyzőkönyv is a Rákóczi szabadságharc alatt megsemmisült. A levéltár második - mai rendjét is meghatározó - rendezését és az egyházmegyei iratanyag katalogizálását, 1873-ban kezdődően Madarász Imre karcagi lelkész, mint az egyházmegye első levéltárnoka végezte. A levéltár harmadik átfogó rendezése 1943-ban, majd a második világháborús események által szétdúlt levéltár újrarendezése 1953-ban fejeződött be. A levéltár fondok szerinti elrendezése és a fondókon belül az eredeti levéltári állagok szerint történő raktári egységek kialakítása, a fondjegyzék és a raktári jegyzék elkészítése 1959-ben kezdődött, a levéltárnak a karcagi református templom toronyszobájából Kenderesre történő áthelyezés után. Az 1961.szeptember 28-án tartott egyházmegyei közgyűlés határozata alapján a levéltár egyházmegyei gyűjtőiévéltárrá alakult, s a mezőtúri, kenderes!, kunmadarasi, tiszakürti és túrkevei egyházközségek iratanyagainak egy része a levéltárba került. A Nagykunsági Fióklevéltárban levő iratok a fondjegyzékban 1.33 fondtörzsszám alatt találhatók, a hozzátartozó fondképző szervek Fióklevéltárban található iratait a tájékoztató szerinti FL. rövidítéssel jelezzük. Az Egyházmegyei Fióklevéltárhoz tartozó egyházközségeket és fondtörzsszámaikat lásd a tájékoztatóban 1/7 alatt.