Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)

Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár

D/ Gyűjtemények és letétek /közte a Sinai 1760-1791-ig» id. Révész 1860-1881/. B/ Vegyesek. Ide sorozva az 1707-tel kezdődő Ágensi és Konventi Levél­tár anyaga. F/ Gazdasági és pénztári iratok 1735-től.Ide vannak besorolva az agen­tialis cassa iratai is. A második világháború és a Kollégium tatarozása alkalmával meg­bomlott irattári rendet visszaállító raktári számozáskor nem vették figyelembe az egyes állagok különállását s igy a később levéltárba ke­rülő iratokat a logikus rendbe nem lehetett beilleszteni. A fondok,ál­lagok és iratsorozatok alapján történő raktári egységek kialakítására napjainkban került sor, és arra törekszünk, hogy az egyes fondókhoz és állagokhoz bekerülő iratok minden nehézség nélkül a raktári számozás­ban is csatlakoztathatók legyenek. Az iratdobozokba történő elhelye­zéssel az iratoknak nemcsak a fizikai állapotát kivánjuk megőrizni,ha­nem azok áttekinthetőbb, logikus rendjét is kialakítani, hogy a tudo­mányos kutatás számára használhatóbbá váljék. 5* A Nagykunsági Református Egyházmegyei Fióklevéltár A Nagykunsági Református Egyházmegye levéltári anyagának gyűj­tése és őrzése a 17. és 18. században az esperesek által történt. Az összegyűlt iratanyagokat az 1825. évi egyházmegyei közgyűlés határoza­ta alapján Laczka Ferenc és Ujj Péter nagykunkerületi esküdtek rendez­ték el először, s elkészítették az első levéltári mutatót az 1712-1756 közötti iratanyagról. Sajnos, az egyházmegye legrégibb iratai, köztük az első jegyzőkönyv is a Rákóczi szabadságharc alatt megsemmisült. A levéltár második - mai rendjét is meghatározó - rendezését és az egyházmegyei iratanyag katalogizálását, 1873-ban kezdődően Madarász Imre karcagi lelkész, mint az egyházmegye első levéltárnoka végezte. A levéltár harmadik átfogó rendezése 1943-ban, majd a második világháborús események által szétdúlt levéltár újrarendezése 1953-ban fejeződött be. A levéltár fondok szerinti elrendezése és a fondókon belül az eredeti levéltári állagok szerint történő raktári egységek kialakítá­sa, a fondjegyzék és a raktári jegyzék elkészítése 1959-ben kezdődött, a levéltárnak a karcagi református templom toronyszobájából Kenderesre történő áthelyezés után. Az 1961.szeptember 28-án tartott egyházmegyei közgyűlés határo­zata alapján a levéltár egyházmegyei gyűjtőiévéltárrá alakult, s a me­zőtúri, kenderes!, kunmadarasi, tiszakürti és túrkevei egyházközségek iratanyagainak egy része a levéltárba került. A Nagykunsági Fióklevéltárban levő iratok a fondjegyzékban 1.33 fondtörzsszám alatt találhatók, a hozzátartozó fondképző szervek Fiók­levéltárban található iratait a tájékoztató szerinti FL. rövidítéssel jelezzük. Az Egyházmegyei Fióklevéltárhoz tartozó egyházközségeket és fondtörzsszámaikat lásd a tájékoztatóban 1/7 alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents