Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei I. Budapest, 1976)
Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltár
Az egyházkerületi levéltár a legutóbbi évekig nem lépte túl a közigazgatási szervek irattárának gyakorlati feladatkörét. A Ráday Levéltár alapjait 1951 őszén rakták le, amikoris a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. évi 29. számú törvényerejű rendeletének 3»§~ a /!/ bekezdésében nyert felhatalmazásánál fogva, a tvr. 17.§. /!/ bekezdése értelmében a Levéltárak Országos Központja vezetőjének 1610-E-14-6/1951 LOK. számú javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Ráday Könyvtár levéltárát teljes egészében nemzeti érdekű magán-/gyűjtő/ levéltárrá nyilvánította az 1951.V.15-ről keltezett 1612-25/1951- V.számú ügyiratával.Ugyanez alkalommal az 1610-44/1950./IX.24./ számú miniszteri rendelet az egyházak és vallásfelekezetek hatóságainak, hivatalainak, intézményeinek, intézeteinek és testületeinek irattárait az idézett tvr. III. fejezetének hatálya alá tartozó közérdekű irattárnak nyilvánította. Ezután, s ezen tvr. és miniszteri rendelet alapján a Református Egyetemes Konvent a Levéltárak Országos Központjával folytatott megbeszélések értelmében 1951- május 18-án Budapesten tartott ülésén 65/b. számú alábbi határozatát hozta: "Az Egyetemes Konvent ajánlja az egyházkerületeknek, hogy a létesitendő "kerületi" levéltárak tudományos követelményeknek megfelelő gondozására a levéltári szabályrendelet 14.§-ának tekintetbevételével olyan szakembereket állitsanak be, akik ezt a munkát főfoglalkozásként végzik." így az egyházkerület, kimondottan tudományos elgondolással, önállósította a levéltárat, szakembert állitott az élére és feladatául tűzte ki az egyházi szervek levéltári anyagának, valamint az egyházi élettel kapcsolatban levő világi személyek iratainak fokozatos begyűjtését és a tudományos kutatás számára való hozzáférhetővé tételét. - 1955• január 1-ével a levéltár a könyvtárat is magába foglaló Ráday Gyűjtemény részévé vált. A gyűjteménybe tömörülés folyományaként a levéltár kezelésébe került a Ráday Könyvtár kézirattára is, mely a szigorú értelemben vett kéziratokon kivül sok rendkivül fontos levéltári jellegű anyagot is őrzött, mint pl. a Ráday család levéltárát és annak szinte szerves részét képező protestáns ágensek iratainak egy részét. Levéltárunk történetének jelentős eseménye volt, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelete, valamint .az ennek végrehajtásáról intézkedő 30/1969. /IX.2./ Korm. számú rendelet alapján a művelődésügyi miniszter az 1970. augusztus 10-ről keltezett 95229/1969. XVIII. számú határozatával a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárát szaklevéltárr á nyilvánította. Ugyanezen kormányrendelet 13. §-a alapján a miniszteri határozat az alábbiakban jelölte meg levéltárunk illetékességi és gyűjtőkörét, illetve az alábbi iratképző szerveket utalta illetékességi körünkbei a/ a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, b/ az egyházkerület területén működött és működő egyházmegyék /esperesi hivatalok/, c/ az egyházkerület területén működött és működő egyházközségek, d/ az egyházkerület / területén működött és működő felsőfokú oktatási intézmények, továbbá diakóniai létesítmények, egyházi és egyháztársadalmi stb. egyesületek, e/ a Budapesti Református Theologiai Akadémia. Levéltárunk a kormányrendelet 23. §-ában megállapított korlátok között jogosult olyan személyek /családok/ történeti értékű saját iratainak átvételére, őrzésére, illetőleg gyűjtésére is, akik irataikat adományként, letét gyanánt, vagy megvételre e levéltárnak ajánlják fel.
