Balázs Péter, Vörös Károly: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 22. rész : A Veszprém Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1973)

Veazprem megye levéltárának törtenete Levéltárunk kezdetei viaazanyúlnak abba az időbe, amikor a megyének állandó azékhelye, székháza még nem is volt. Az l639*-től megmaradt megyei jegyzőkönyvekben emlitós sem történik a levéltárról. A peres iratokból, amelyek a 17. századtól megvannak, meg lehet állapítani, hogy a megye nemeaei közgyűléseiket ea a sedriákat több mint másfél évazázadon át Pápán tartották. Amikor 1702-ben az udvar elrendeli a várak leromboláaát, hiába kéri a megye, hogy a azékhelyet jelentő várat kíméljék meg^ mivel ott lakik a piiapök óa ott van az archívum ia. A lerombolást a becsi katonai mérnökök elvégzik a a megyegylilések azékhelye továbbra ia Pápa marad. 1713. auguaztüa hó 21-én tartják első izben Veazprémben gyüléaüket a "várban" Ettől kezdve felváltva hol Pápán, hol pedig Veazprémben hivják össze a nemeseket. 1673-ban a megye bérbe veazi a veszprémi harmincadósnak, Tallián Gergelynek, pápai házát, amelynek felső nagyterme szolgál a megyegylilések helyéül, Veazprémben pedig a plispök házában tartják gyűléseiket. 1696-ban a jegyző őrzi a megye jegyzőkönyvelt, a a jegyzőcsere alkalmával felhívják a régit, hogy a nála lévő aktákat és jegyzőköny- • veket adja át. 1722-ben elhatározzák, hogy Pápán végre vegyen magának a megye egy épületet. Erre a célra ozeremlei György házát szemelik ki. 1745-ben, hivatkozva az 1729. évi XXV. artikulusra, felszólítják a ' megye tisztségviselőit, hogy a náluk lévő összes iratokat egy év leforgása alatt adják le "ad archívum comltatus". A megye Iratainak Őrzésére helyet jelöl ki és a nedves szoba falalt deazkákkal beboríttatják, hogy az iratokat a nedvességtől megőrizzék. 1749-ben ismét szó esik az archívumról, amelyet a jegyzőnek szoros kötelessége rendben megőrizni. Hogy ez még jobban megtörténhessék, a püspök rezidenciája egy megfelelő helyiségét ajánlja fel. Közben évente sürgetik, hogy a tisztségviselők a náluk lévő befejezett vagy folyamatban lévő ügyek iratait "ad archivum diligentius ac hactenus resignent". 1754* januárjában már gondoskodás történik az asztalok, székek és lépcsők, valamint kötőzoanyag beszerzéséről is. Ugyanezen az ülésen határozzák el, hogy az 1723. évi LXXIII. articulus értelmében Veszprémben megyeházat kell építeni. Elkészíttetik a tervrajzot, valamint az iparosokkal történő megállapodásokat is. Utasítják az adószedőt, hogy a 450 forintnyi összeget a kiszemelt könyvkötői házért fizesse ki. Nem volt azonban erre szükség* mert a püspök /Padányi Biró Márton/ 1754. május 14-ón felajánl egy épületet "prope portám majorem" a SImoga ház szomszédságában, aőt épületanyagon kivül még 300 forintot Is ad. Ez egy régi romos épület volt, a vele szemben lévő házat lebontotta a püspök^ hogy a megyeháza épületébe a bejárás könnyebb legyen. Ebben az Időtájban már arról is szót ejtenek, hogy a jegyző fizetése elvesztéaének terhe alatt rendezze az archívumot.