Felhő Ibolya: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 21. rész : A Vas megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1969)
A levéltár rendezéséről a városi tanács 1741-ben hozott határozatot, mikor elrendelte, hogy város valamennyi iratát rendezni kell. Ennek végrehajtására egy négytagú bizottságot rendelt ki", melynek tagjai a város birája, két tanácsosa, és nótáriusa voltak. 1848-ban jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy a levéltár kezelését a főjegyzői hivatallal kapcsolják össze. 1842ben a birő hatáskörébe tartozott a levéltárosi teendő ellátása, illetve olyan határozatot hozót a tanács, hogy a birő a levéltár kezelését a birői hivatala mellett is megtarthatja. 1844-ben intézkedett a város vezető testülete a levéltáros fizetéséről. A levéltárosok közül csak néhán nak a nevét ismerjük* Közöttük szerepel Horváth Boldizsár, aki az 1840-es években kezelte i levéltárat. Rendszeres publikáció nem történt a levéltár anyagából. Kőszeg szabad királyi város levéltárát a tanácsházán, városházán őrizték. Az épületen belül több izben költöztették, ami nem vált hasznára az iratanyagnak. 1848 után a tanácstermet ürítették ki levéltár céljára, és itt helyezték el az iratokat a titkos levéltárral egyetemben a főjegyző felügyelete alatt. A titkos levéltár iratait egy 1734-ben készült kettős fémszekrényben őrizték. A külső szekrényt négyes zár nyitotta. A kulcsokat a város birája, valamint három belső tanácsosa őrizte. 1882-ben ismét költözött a levéltár, mivel addigi helyére más városi hivatalt helyeztek el. 1921-ben már csak pincéül szolgáló helyiség jutott az értékes anyag számára." 1927-ben végre megfelelő körülmények közé került a levéltár, száraz, világos termekbe, egyúttal gondoskodott a város az iratok biztonságos őrzéséről is. 1951-ben nyert beszállítást a teljes levéltári anyag Szombathelyre az Állami Levéltár épületébe. A költöztetések mellett ,? 10-ben tűzvész is okozott kárt a levéltár irataiban. Kőszeg város levéltára jelenlegi rendjének kialakitása, több kisebb-nagyobb rendezés eredménye. Az első rendezést, amelyről tudunk, 1789-ben Dallos György táblai gyakornok végezte. A XIX. században Nagy Imre táblai ülnök a titkos levéltár iratait rendezte, 1820ban pedig Pernhoffer János próbálkozott megfelelő rend kialakításával. 1921-ben ismét kisebb rendezési munkát végeztek a levéltár anyagában. 1927-ben kelt feljegyzés szerint Auguszt Já^os nyugalmazott polgármester a húszas években több évig tartó munkával rendezte és selejtezte a levéltár egy részét. 1930-ban Váczy Péter, majd 1932-1934-ig Barcza Leander végzett rendezési munkát. A levéltári iratokból rendszeres publikáció nem történt. A Vas vár- Szombathelyi székeskáptalan hiteleshelyi országos levéltárának iratai a XII. századtól találhatók meg. A káptalan a legrégibb alapítású káptalanok közé tartozik. Mint társas káptalan 1777-ig működött. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt. Az állandósult török veszély miatt, a káptalan az 1578-as pozsonyi országgyűlés 20. törvénycikkében foglaltak alapján Szombathelyre költözött. Hiteleshelyi tevékenysége a nyugati részeken a törők időkben különösen jelentős volt. A győri káptalanon kivűl az ország nyugati felében ez a hiteleshely működött megszakítás nélkül mindaddig, mig a veszprémi káptalant vissza nem állították. 1777-ben a szombathelyi püspökség megalapításával székeskáptalan lett. A levéltár iratainak legnagyobb része 1311-ben tűzvész áldozatává vált, 1945-ben pedig a székesegyházat ért bombatámadás szórta szét a hiteleshelyi és magánlevéltár iratait egyaránt. A káptalani levéltár őrzési helye a székesegyház sekrestyéje feletti terem volt.
