Antal Árpád, Seres Péterné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 20. rész : A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)
Adatok Szolnok megye történetéhez
ADATOK SZOLNOK MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ Szolnok megye, mint királyi megye kialakulásának pontos időpontját; nem ismerjük, bizonyos azonban, hogy a 11. század első felében szervezték meg. A szolnoki várhoz tartozó megye eredeti területe a Kraszna völgyéig és Dés városáig terjedt, s földrajzilag nem függött össze. A 13. század végén a Kraszna vidéki rész Közép-Szolnok , a Szamos melléki /Dés környéki/ rész pedig Belső-Szolnok megye néven önálló megyévé alakult. A Szolnok körüli rész neve Szolnok megye, a 15. századtól pedig Külső- Szolnok megye volt. Külső-Szolnok megye 1876-ig állt fenn közigazgatási egységként. A mai Szolnok megye területén a 13. században történt meg a kunok .és a jászok egy részének letelepítése. A kunok kiváltságait IV. László ún. "kunprivilégiuma" /1279/» a jászokét Károly Róbert "jászprivilégiuma" /1323/ rögzítette. Katonai kötelezettségeik ellenében kapott különállásuk abban is kifejezésre jutott, hogy az általuk lakott Jászkunság nem tartozott a megye területébe, külön önkormányzattal rendelkezett. A török hódítás következtében Külső-Szolnok megye működése lehetetlenné vált, ezért az 1569 évi 52. tc. elrendelte Heves megyével való egyesítését . Az egyesített megye a 17. században legtöbbször Fülek várában tartotta közgyűlését. I. Lipót 1702-ben a Jászkunságot 500.000 rajnai forintért eladta a német lovagrendnek. Mária Terézia 1745-ben hozzájárult ahhoz, hogy a jászkunok visszavásárolják a korábbi kiváltságaikat, s pallósjogot is engedélyezett számukra. Az ún. Jászkun redemptió során visszaszerzett jogokat Mária Terézia redemptionális levele /1745/» a "Jászok és Kunokrészére kiadott Királyi Regulátió, vagy Rendszabások a köznép kedvéért" c. királyi rendelet /1751/, végül pedig az 1799-ben kihirdetett, s az akkori gyakorlatot írásba foglaló "Jász és Kun megyebéli Törvényszékeket tárgyazó Statútumok" rögzítették. A Hevessel egyesített Külső-Szolnok megyét az 1876 évi 33. tc. szüntette meg, Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakításával, egyidőben a Jászkunság felszámolásával. A Jászkun Kerületek közigazgatási különállását ezt megelőzően már az 1870 évi 42. tc. megszüntette. Jász-Nagykun-Szolnok megye területét /Szolnok székhellyel/ az 1877 évi 1. tc. az alábbi részekből szervezte meg: a. / a volt Jászság községei és egy városa Jászalsószentgyörgy. Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsószentgyörgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány és Mihálytelek./Jásztelek/ b. / a volt Nagykunság községei, városai Karcag,'Kisújszállás, Kunhegyes,.Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve. c. / Heves megyéből a volt Külső-Szolnok megyei települések Alattyán, Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Dévaványa, Fegyvernek,
