Antal Árpád, Seres Péterné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 20. rész : A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)

A levéltár rövid története

A volt Jászkun Kerületek levéltáráról 1751-től kezdődően állnak rendelkezésre adatok, ugyanis ekkor rendelte el Mária Terézia királynő az írástár, az archívum felállítását, a Jászkun Kerületek székhelyén, Jás2 berényben. Jász-Nagykun-Szolnok megye levéltára kialakulásáról és fejlődéséről 1876 óta vannak adataink. A megyei levéltár - s egyben a mai megyei levéltár - történeti magvát, a Jászkun Kerületek levéltárát, a megye megalakulása s a megyei székház felépítése után 1878-ban szállították Jászberényből Szolnokra. A jászkunok okleveleit, privilégiumait, közigazgatási és törvénykezési iratait a megye megalakulása után rendezett, kutatható állapotban szállították Szolnokra. A Jászkun Kerületek levéltári anyagát 1825-ben rendezték. Ekkor került sor a városok, községek levéltári anyagainak rendezésére is. E rendé-' zések során készült segédletek többségében ma is használhatók. A századforduló után Jászalsószentgyörgy és Jászapáti községek levéltári anyagának rendezését Hild Viktor, az akkori levéltáros végezte. Az általa készített vezérkönyvek azonban csupán tájékoztatást adnak az értékes levéltári anyagaikról, azok alapján kutatni nem lehet. A meglevő iratokból - selejtezési jegyzőkönyvek alapján - megállapítható, hogy a megyei levéltárban először 1914-ben selejtezték 18501876-ig a Jászkun Kerületek főkapitányi és kapitányi, közigazgatási és törvénykezési iratait. Az akkori selejtezés során sok értékes anyag került selejtezésre. A mef maradt anyagban ezenkívül az első és a második világháború is károkat okozott. A megyei levéltárban másodszor 1928-ban, az 1876-1902. évi alispáni iratokat selejtezték. Majd ezt követően 1944-ben szállították be a megyei levéltárba a főszolgabírói iratokat selejtezés céljából, amelyre gyakorlatilag nem került sor. Ekkor a levéltárban pusztultak el a jászsági felső, a tiszai közép és a tiszai alsójárás főszolgabíróinak iratai. Hogy mely évtől és meddig szállították be, azt megállapítani nem sikerült. Ugyancsak a megyei levéltárban semmisültek meg az 1940-1944. évi alispáni iratok, törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek, továbbá a felszabadulás előtti főispáni, megyei tanfelügyelői, gazdasági felügyelői és tisztiorvosi iratok is. 1944-ben a háborús események során pusztultak el a szolnoki járás főszolgabírójának 1923-1944.avi iratai is. A városok közül a második világháború során Karcag város levéltárának 1910-1945 közötti közigazgatási iratai és jegyzőkönyvei, Mezőtúr város 1945 előtti levéltári anyaga csaknem teljes egészében, Szolnok város ; 1903 előtti közigazgatási iratai teljes egészében, Törökszentmiklós varos, illetve község 1945 előtti iratai majdnem teljes egészében megsemmisültek. A Heves megyétől Szolnok megyéhez csatolt községek 1945 előtti iratai többségében szintén elpusztultak. A Jászság községeinek iratanyaga viszonylag jó állapotban maradt meg. A Nagykunság községei közül Kunhegyes község levéltárának 1945 előtti közigazgatási iratai teljes egészében, Kunmadaras község levéltári anyagának 1850-1945 közötti közigazgatási iratai, jegyzőkönyvei több-