Oltvai Ferenc, Balogh Judit, Nagy Sándor, Vinczi Károlyné: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 16. rész : A Szegedi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1966)
A levéltár rövid története A Csanád megyei levéltára Csanád megye levéltárának kialakulAsáról és fejlődéséről ©saK ízi/ év öta vannak adataink, a leveltér anyaga is c ötöl az időtől van meg. Az iratokat 1779-ig a megyei nótárius őrizte és kezelte, eki or azonban a mindinkábt szaporodó levéltári anyag kezelésére külön levéltárosi állási: szerveztek. A Levéltár az 1745-ben épült első megyeházán, majd az 1780-ban emelt és 1856-ban emeletráépitéssel bővített megyeházán volt elhelyezve egészen 1929-ig. Ekkor az ujonnan épült szárnyépület második emeletére költöztették és korszerűbb állványzattal láttak el. 1941-ben a levéltárat a múzeumi gyűjteménnyel és a főlevéltórnok kezelése alatt álló megyei könyvtárral az ezen intézmények befogadásara megszerzett «n._ Demke épületben helyezték el. A felszabadulás alkalmával az épületet katonai kórház coliéra igénybevették,a levéltárat pedig a többi gyűjteménnyel együtt többizben más és más helyre költöztették. Végül is 1948-ban a levéltár visszakerült a "Demke'* épületbe. A megye megszűnése után levéltárát 1950 szeptember havában teljéi egészében a Szegedi Közlevéltár állományába sorolták és Makóról Szegedre költöztették. A Levéltár anyaga, eltekintve az időközben végzett selejtezésektől, amelyeknek első jelentkezésével már 1808-ban találkozunk - teljesnek modnható. A megyében létezett fontosabb igazgatási és bíráskodási szervek iratai ennélfogva úgyszólván érintetlenül maradtak fenn. A központi igazgatási anyagból hiányzik az 1851-1861 évek anyaga, amikor is Csanád megye Békés megyével volt egyesítve. Csanád megyének ezen időre vonatkozó iratai a Gyulai Állami Levéltárban találhatók meg. Az 1745-al kezdődő megyei biróeógl anyag 1872-ig hiánytalannak mondható. A nemesi megye adó és pénzügyi iratai 1848-ig teljesek, a polgári korszak számvevőségének iratax azonban rendkívül hiányosak. A levéltár lajstromozására és rendezésére 1812-től vannak adataink. Ettől kezdve a nemesi megye közgyűlésén gyakran foglalkoznak az iratok lajstromozására kiküldött bizottságok munkájával. A levéltáros személyének változása alkalmával rendszerint J egyzőkönyvbe foglalják a levéltár helyzetét és leltározzák az iratokat. Ilyen lerast 1815-ben találunk először, 1850-ben és 1876-ban raktári egységekig lemenőén készítettek leltárakat. Az utóbbihoz kapcsolódva. Árva János főlevéltáros is készített leltárakat 1941 és 1944 óv között a levéltárnak a Demke épületben történt elhelyezési időszakában. Az 1923,XXXV.t,c. értelmében Csanád megyéhez csatolták Arad és Torontál megyék megmaradt területét, melyek számára 1920-1923 között önálló megyei szervezet működött. Ennek folytan a megye elnevezése is megváltozott; mint Csanad-Arad-Torontál k.e.e. megye működött 1944-ig, a felszabadulás után elnevezése ismét Csanád megye egészen I95O. március 15-én bekövetkezett megszűnésóig. Szeg ed város levéltára* A városi tanács működése folyamán keletkezett iratok folytatólagoean r/iy-töl vannak meg. Ezt megelőzőleg 1712-től szórványosan találhatók ügyintézési iratok. Az iratok a városi tanács főbb tevékenységének megfelelően, 1gazgatási és törvénykezési csoportokra oszlanak. Az utóbbiak jórészt csak 1757-től vannak meg. Előbbi időszakból a törvénykezés a tanácsűlési jegyzőkönyvekből kísérhető figyelemmel. A városi számvevőség iratait mindig külön tartotta. A gazdasági levéltár 1944 és 1945-ben teljesen elpusztult a piarista-gimnázium épületének alagsorában, ahol a századforduló óta tartották. A városnak 1359-től 1526-ig 50 darab oklevele maradt fenn, jórészt királyi adomány és szabadalomlevelek. A török hódoltság időszakából a felszabadulásig közel 100 darab iratot őriztek meg. Ezeket az iratokat a XVIII. század végén a többitől elkülönítették és az Utt» titkos levéltárba gyűjtötték össze, ide tették még a város szabadságaira ós vagyonának gyarapítására vonatkozó iratokat is. A titkos levéltárat .nem a székópületben, a levéltárban, hanem a Szent Demeter Templom tornyában őrizték, csak 1861-ben kerültek az iratok a levéltárba. A városi igazgatásban a legfontosabb iratoknak a'titkos levéltárba" való elhelyezésének gyakorlatát 1950-ig fenntartották. A levéltár rendezésének ós lajstromozásának kérdésével 1771 óta gyakran foglalkozott a tanáos. A lajstromozás alkalmával tekintetbe vették az addigi rendet /ládák, ladulék/ es túlnyomórészt numerikus rendet alakítottak ki, a jegyzőkönyveket
