Szinkovich Márta: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 14. rész : A Baranya Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)
Pécs város levéltára . Pécs városa a koraközépkortól kezdve 1780-ig a pécsegyházmegyei püspök feudális joghatósága alá tartozott. A fejlődő, gyarapodó mezőváros igazgatási szervezete fokozatosan épülhetett ki a Mohács előtti évszázadokban. Azonban a város egyetlen irata sem maradt fenn az 1686 előtti időkből. A török hódoltság megszűnése után néhány évtized alatt benépesülő város 1703-ig kamarai igazgatás alá tartozott. Ekkor gyakorlatilag csaknem olyan helyzetben volt, mint a jogilag is szabad királyi városok, valószínűleg ez ösztönözte a polgárságot arra, hogy már a század végén megkezdje az állandó városi székház építtetését. Ez az egy emeletes barokk épület súlyos károkat szenvedett az 1704. évi - a kuruc mozgalmakkal összefüggő rác dúlás alkalmával. Ez okozhatta azt, hogy az 1707. év előttről csak néhány töredékes irat maradt mag a város levéltárában. A kiégett tanácsház helyreállítása később megtörtént. Valószínűleg a tanács épületében őrizték a város leveles tárát, talán abban a hatalmas, pántokkal megerősített vasládában, amely a városi levéltár anyagával együtt ma is az állami levéltárbán van. A városnak a XVIII. század folyamán külön levéltárosa nem volt, s ilyenről az 1781-ben királyi bizottság közreműködésével készült első városi statumok sem tesznek említést. Az első városházát a XIX. század harmincas éveiben bontották le és helyére klasszicista stilusu kétemeletes épületet emeltek. A levéltár itt már külön helyiséget kapott az első emeleten. A város első levéltárosa Horváth Antal, a provizórium idején kezdte meg hivatali működését. Az iratanyag ujabb kiköltöztetésére 1905-ben került sor, amikor egy robbanás következtében megrongálódott városházát ismét lebontották és a harmadik, ma is meglévő épület került a helyére. A városi levéltár iratanyaga a többszöri költözködés ellenére nem szenvedett nagyobb károsodást. Mohács város levéltára . Mohács a középkorban a pécsi püspök birtoka volt, 1408-ban szabadalmas város /civitas/. A XVI. században mezőváros /oppidum/ lett. Valószínűleg 1540-ben jutott török uralom alá. A hódoltság után ismét püspöki fennhatóság al° került. 1840-ben V. Ferdinánd szabadalmas mezőváros rangjára emelte. A városka engedélyt nyert rendezett tanács szervezésére ós elsőfokú biróság felállítására. Megkezdődött a püspöki és városi földek elkülönítése /a megindult per csak a XIX. sáázad vége felé fejeződött be/. 1861-ben járási székhely lett. A város fejlődése azonban a provizórium idején megakadt, az 1871- 18. t.c. alapján létrehozott polgári közigazgatás szervezetében Mohácsot a nagyközségek k özé sorolják; 1924-ben kap ismét rendezett tanácsú városi rangot. Az 1929. XXX. t.c. alapján elnevezése: megyei város. A városi tanács, mint elsőfokú hatóság helyébe a polgármesteri hivatal lépett. A város székházát 1841-ben vásárolta a Pausity-családtói, 1845-ben költözött ide a magisztrátus. A város igazgatása 120 éve innen történik. Valószínűleg itt őrizték a városi iratait is, amelyek a XVIII. század közepétől kezdődően maradtak fenn, , A Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára . A Pécsi Székeskáptalan az I. István király idejében alapitott pécsi püspökség kebelében jött létre, s már az Árpád-korban foglalkozott oklevelek kiállításával. Az oklevelek, őrzőhelye valószinüleg a székesegyház sekrestyéje lehetett, erre vall egy XIV. századi oklevél eme kitétele: w In sacristia nostra". A XIII. szazadban bekövetkezett tatárdulás idején, a pécsi püspökvár megrohanása alkalmával a káptalani levéltár is elpusztult, amint azt egy 1248-ból származó, a megujitás szükségességét éppen a levéltár megsemmisülésével indokoló oklevélből tudjuk.
