Lakatos Ernő: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 13. rész : A Pest Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)
A Pest megyei mezővárosok nagyobbfokú irattermelése jóval a török idő után indult meg. Kivételnek kell tartanunk Nagykőrös levéltárát, amel ben még a hódoltság korából való török nyelvű levelek is találhatók. A községi levéltárak feudális és polgári kori "anyaga részben a szaksz rűtlen selejtezések, részben a háborús cselekmények folytán elpusztul Csak elvétve maradtak fenn töredéklevéltárak, ezek közül kiemelkedik Tök község feudális iratanyaga, továbbá két volt mezőváros: Kiskunlac háza és Ráckeve levéltára. Kiskunlacháza páratlan gazdag feudális és kapitalista kori iratanyagg rendelkezik. Eredetileg, 1872-ig>mezőváros volt, azután nagyközség. Szép levéltára szinte hiánytalan állapotban került levéltárunkba. Ráckeve 1872-ig szintén mezőváros volt, de csak régi jegyzőkönyvei ma radtak fenn, levéltára a második világháború során úgyszólván teljese elpusztult, megmaradt iratait ezért a községek között soroljuk fel. A nem közigazgatási szervek anyagából két majdnem teljesen ép levéltá emelkedik ki. A Váci Püspökség Gazdasági Levéltára ^ amely letétként került kezelésű be és ma is a legnagyobb és viszonylag teljes uradalmi levéltárunk. Egyedülállóan gazdag feudális anyaggal rendelkezik. A Váci Káptalan hlteleshelyl levéltára csupán a XVIII. század közepétől tartalmaz érdemleges történeti forrásanyagot, ugyanúgy a gazdaság levéltára is. A fentieken kívül még számos iratképző szerv értékes iratanyaga gazda gítja levéltárunkat, amelynek iratállománya meghaladja a 11,000 iratfolyómétert. A Pest megyei Levéltár közvetlen,irányítását a Pest megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya látja el 1968.január 1-től, a levéltárat fenntartó szerv pedig a Pest megyei Tanács. Levéltárunk fondjegyzéke az iratanyag jelenlegi rendezettségének megfelelő szinten készült el és az 1^73. december 51-i levéltári állomán tünteti fel a szervek /= fondképzok/ speciális szakcsoportosításában. A római számmal jelzett szakcsoportok arabs számmal megkülönböztetett fondokra, azok pedig betűjeles állagokra, esetleg az állagok még további sorozatokra vagy kútfőkre oszlanak* Fondnak tekintettük az olya irategyüttest, amely egy szerv, vagy személy működése során keletke zett és nála rendeltetésszerűen összegyűlt. Állag pedig egy fondon be lül szervezetileg, funkcionálisan, tárgyilag vagy formailag elkülönül szervesen összetartozó irategyüttes. Minden fondnak közöltük az elnevezését, fennállása időtartamán belül meglevő iratainak évkorét és te jedelmét iratfolyóméterekben kifejezve. Feltüntettük továbbá az állagok elnevezését és irataik évkorét, az utóbbi az esetleges csatolások miatt nem egyezik a fond évkörével. Több esetben számoltunk a fond ké sőbbi előkerülésével, ilyenkor csupán a fond nevét tüntettük fel /az évkort és terjedelmet természetszerűleg nem/, így a fondjegyzék szerkezetében már előre biztosítottuk a helyét. Amennyiben egy irategyüttes két vagy több fondképző működése következtében jött létre, tehát több helyre lett volna besorolható, akkor csupán az egyik helyen tüntettük fel adatait, a többinél pedig utaltunk erre a helyre. A későbbi rendezések a közölt adatokat módosíthatják, de a Levéltár összetételéről alkotott képet már jelentősen nem változtathatják meg.
