Jánosi Ferenc: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 7. rész : A Nógrád megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)
Ahogy az egykori nemesi vármegyék levéltárai általában, Nógrád megye levéltára is az idők során egyre szűkebbnek bizonyult alispáni és nótáriusi levelesládából nőtt ki: a nemesi közgyűlések jegyzőkönyveit és iratait eleinte az alispán, majd az alispán és nótárius együttesen, utóbb - mintegy három évszázadon át - a nótárius őrizte és gondozta, legtöbbször saját kúriájában, ritkábban - főleg veszélyek idején - a megye székhelyén. A legrégibb vármegyei nótárius, akiről adatunk van /1472-ből/ Huszthy Gergely mester; a XVI. századból Berényi András /1557/, Polthári Soós János ' /1517/ és Zthrucz Ferenc /1597/ nótáriust ismerjük. A megye közgyűléseit 1544-ig Balassagyarmaton tartotta, majd a török elől északra menekült, s a hadihelyzetnek megfelelően előbb Fülekre, majd Zólyomba '/Zólyom, Besztercebánya/, innen ismét Fülekre, Losoncra, Gácsra és Szécsénybe költözött. A legrégibb jegyzőkönyvekről és iratokról a XVI. század végéről /1597/ tudunk: Lépes István nótárius /l59'6/ gondatlansága folytán elveszett a vármegye addigi jegyzőkönyve /esetleg kettő is/. Az iratok, valamint a későbbi jegyzőkönyvek - a mindenkori nótáriust követve - ezután is sokat vándoroltak, Turóc megyét is megjárták Ruttkay János nótárius /l6oo-16ll ?/ nyomában; rajta kivül a XVII. századból Barna György /l622/, Divéky András /16321636/, Komjáthy Ábrahám /1637-1639/, Madách János /1647;1656/, Bezegh György /I66I-I670/ Duló György /l67o-l672/ és Gyürky Pál /1676-1682/ nótáriusról tudunk. A vármegye iratai 1682-ben, néhány ládába csomagoltan, ismét Fülek várába kerültek, ahol - miután Thököly erdélyi és török csapatok segítségével elfoglalta és elpusztította a várat - zömmel tűzvész martalékává lettek. Elpusztult a vármegye egész XVI. századi s jórászt a XVII. századi iratanyaga is, de sikerült megmenteni a XVII. századi protocollumok jelentős hányadát /1697-től/, valamint l61o-től szórványosan, 166o-tól folyamatosan az iratokat. A vármegye utólag felelősségre vonta Gyürky Pál nótáriust, akinek igazolnia kellett magát, hogy az ostrom előtt nem állt módjában az iratokat biztonságos helyre költöztetni, s igy nem terheli felelősség, miről a megye 1684-ben bizonyítványt- is adott ki részére. A megmaradt anyagot egyébként Gács várában, majd 1718-tól Losoncon őrizték. A XVII. század vége s a XVIII. század Időszakából Gyürky István /I684/, Kajaly Pál /l684/, majd Ráday Pál /az 17oo-as évek elején/, Dobay László/l71o" Radványi Ferenc /1714/, Gyürky István /l725/, s Prónay Pál /l74o/, Darvas József /l75l/i Szent-Iványi Ferenc /1763/ és Muslay Antal /1769/ nótárius működéséről vannak adataink. A XVIII. század második felében a megyegyülések helye Szügy község' lett, itt épült fel 1763-ban a megye első székháza, amelyben a levéltár is helyet kapott. A szügyi megyeháza utóbb szűknek mutatkozván, a vármegye levéltárastul visszaköltözött Balassagyarmatra /l785-ben/, ahol egy laktanyát üritettek ki részére. A levéltár ekkortájt már különös becsben állott, ahogy ezt az uj székház épitése ügyében 1796-ban tett felterjesztés is tanusitja,ami-
