Kanyar József: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 8. rész : A Kaposvári Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
A Levéltár rövid története. x-,*! 1 ; 5? á ? ad T ég ! n Som °S y török uralom alá kerülvén, megszűnt önálló vármegyei él A t ?L é n n ÍA m Í u í ón az évi VII. decrétum 41. cikkelye, majd az azt megerősítő 1608. évi I. decrétum 22. cikkelye a megyét Zala vármegyével egyesítette. Törvényesen 119, illetőleg 107 esztendő után az 1715. évi 86. törvénycikk állította vissza a megye önállóságát. De a vármegye iratai még ezután is sokáig jobbéra a megyei főjegyzők lakásén kallódtak, és azok Iádéiban vándoroltak gyűlésrőlgyülésre. A levéltár alapjait.az 1723. évi 73. t.c. fektette le, amely arra kötelezte a vármegyét, hogy gyűlései és Ítélőszéke! tartáséra, a rabok elhelyezésére, s rendkívül becses kincsének: az iratoknak őrzésére alkalmas archivmmot is magába foglaló megyei székházat építsen. Lényegében ettől az időtől kezdve beszélhetünk a megyei levéltárnak mint intézménynek a történetéről. 1724-től 1735-ig - az akkori megyei székhalyen - Tapsonyban volt a levéltár. Itt kezdett a nedves helyen tárolt s Így pusztulni kezdő iratok megmentéséhez és kötetekbe másolásához Tallián János megyei főjegyző. Az iratanyag ekkor általában 1715-tel kezdődött; a kismennyiségü XVII. századi iratot mely a Zalával összevont igazgatás koréból származott /főleg dicélis összeírások/ miscellaneaként kezelték. A levéltár Tapsonyból csak 1750-ben került Kaposvárra. A levéltárban az első komoly és rendszeres rendező és segédletkészítő munkák Mária Terézia uralkodása idején xörténtek. Ekkor kezdték meg az iratok lajstromozásét, a jegyzőkönyvek letisztázésát és mutatózósát. E korban történt a megyei ügyvitel szabályozása is. Ekkor tett a megye komolyabb kísérleteket Zalából további iratanyag visszakapáséra, ezek azonban Zala vármegye ellenállásán, mely az iratanyag szétválaszthatatlanságára hivatkozott, mindvégig hajótörést szenvedtek. A második levéltárrendezéei korszakban - II. József koróban - tovább folytatódtak a rendezési és segédletkészítés! munkálatok; ekkor választották széjjel az Igazgatási és bírósági iratokat* A harmadik levéltárrendezés kora 1790-től 1848-lg tartott. E korszakban működött levéltárosként Arvay József /I790-17^2/. Eperjessy Sámuel /1792-1799/, Stephaits József /1799-1803/, Szokolay Dániel /1804-1813/, Oaál József /1813-18Í5/, Thulmon Antal /1816-1819/', Lakits Zsigmond /9L820-1827/, Bezerédy Pál /1828-1846/, Körmend;/ József /1846-1849/. Köztilük különösen Eperjessy Sámuel /lajstromozás és mutatózás/ és Bezerédy Pál munkássága emelendő ki /lajstromozás és jegyzőkönyvek másolása/. A levéltárban felhalmozódott ujabb iratanyag rendezésére 1847-ben a megye pályázatot hirdetett az 1829. évi levéltári rendezés tárgyában kiküldött választmány 24 tárgyi kutfőe rendszerének figyelembevételével. Az 1847-ben megindult rendezési és lajstromozásl munkálatokat azonban a forradalom és szabadságharc eseményei megakasztották* Az abszolutizmus Idején a levéltér rendezését hátráltatta az a körülmény, hogy a levéltárat éveken keresztül szakemberek nélkül hagyták, törvényszéki és megyei hivatali tisztek kezére bizték, akik a zsúfolt raktárakban szakértelem hiányában Inkább továbbfokozták a zűrzavart, mintsem segítettek volna azon. Csak a vármegyei önkormányzat visszaállítása utón kerültek újra szakemberek a levéltár élére. A polgári kor első levéltárosán'k: Nagy Lajosnak nevéhez fűződik a zsúfolt levéltár néhány modern segédletének elkészítése /Levéltári Kis Tükör, Levéltári leltár, Levéltári útmutató, Levéltári index, stb./, de ugyancsak az ő működésének idejére estek azok a katasztrofális méretű selejtezések is, amelyek valósággal megtizedelték a levéltár iratait /1867, 1880, 1884, 1885/. Ekkor selejtezték ki a levéltárból a Miscellanea-sorozatokat, a büntetőperéé iratokat /1711-1849-ig/. az abszolutizmus-kori szolgabírói iratok nagy részét, az 1857-i népszámlálási iratokat,' a Bach-kori kormánylapokat stb. E korszakban egyébként is hanyatlásnak indult a törvényhatósági levéltárak sorsa. A hanyatlás okai között látnunk kell a törvényhatósági levéltérnoknak a közigazgatás szekerébe való befogásét , önálló alispáni szakreferenssé válását, akitől az anyakönyvi-, vízügyi-, utlevélügyek, stb. intézése több időt rabolt el, mint amennyit a levéltárban - f©hivatásának megfelelően -dolgozhatott volna. Somogy vármegye levéltárára még ekkor is néhány erős történeti érzékű, a levéltárak történeti tájékoztató feladataival tisztában lévő levéltáros működése a jellemző, akik közül elsősorban Nagy Lajos és Baranyai Béla emelendő ki. Nagyvonalú tudományszervezési terveket készítő Baranyai utódja Molnár István alatt, bér a levéltér országosan is ritka szép uj berendezést kapott, az az elmélyült tudományos munka csökkenőben volt* A levéltér anyagát az idők folyamán - a tapsonyi megyeházén történt tűzvész kivételével - még a második világháború idején sem érte jelentősebb károsodás. A XIX. század második felében történt selejtezések nagyobb pusztítást vittek véghez benne, mint a háborús cselekmények és elemi csapások.
