Szabó Ferenc: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 7. rész : A Békés Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke 2. átdolgozott kiadás (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1969)
1950-ben a történelmi Békés megye területéhez az akkor megszűnő Csanád megye battonyai és mezőkovácsházi járásait, Bihar megyéből a sarkadi járást, Szolnok megyéből Dévaványa községet csatolták. Csongrád megyéből a Hódmezővásárhelyből kivált Kardoskut község területét már 1947-ben Békés megyéhez csatolták. 1950-ben Öcsöd község Békésből Szolnok megyébe került át. A levéltári iratanyag a közigazgatási fondok esetében az átcsatolás időpontjáig az 1950 előtti megyeszékhely szerint ma illetékes levéltárban található. (A battonyai és mezőkovácsházi járások anyaga a Csongrád megyei 1. számú Levéltárban Szegeden, a sarkadi járás közigazgatási fondjai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban Debrecenijen, Dévaványa község iratai a Szolnok megyei Levéltárban Szolnokon.) A gazdasági szervek és részint a köztestületek, iskolák fondjai esetében az elkülönítés lazább. Az ilyen fondok részben az 1950 előtti, részben a mai közigazgatási beosztás szerinti levéltárban találhatok meg. A levéltár anyagából kevés rendszeres publikáció történt. Régebben Haán Lajos "Regeszták Békés vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből" cimü, a Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat 1883-1885. és 1891/92. évi évkönyveiben megjelent közlemények érdemelnek figyelmet. Ujabban a Körös Népe c. néprajzi és történelmi szemle 1956-57-ben és 1963-65-ben Békéscsabán megjelentetett 6 számában közölt "Békés megyei okmánytár" jelentett rendszeres forráspublikálást. Legújabban megindításra került a "Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból" c. sorozat, amelynek eddig 2 száma jelent meg. (Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. A honfoglalástól 1715-ig. Békéscsaba 1967., Szabó Ferenc-G. Vass István: Békés megye 1918-1919-ben. Válogatott dokumentumok. Békéscsaba, 1968.) Kéziratban készen állnak és 9-ben előreláthatólag megjelennek a sorozat alábbi számai: Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1715-1848., Bálint FerencG. Vass István: A békéscsabai munkásság és parasztság helyzetének és mozgalmainak válogatott dokumentumai 1891-1944., Bálint Ferenc: A Békés megyei munkás-eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925-1934. A megye városai, Békéscsaba, Gyula, Orosháza Szarvas önálló levéltárral nem rendelkeztek. Békéscsaba 1840-ben tett mezőváros és 1946-ban törvényhatósági jogú város; Gyula 1857-ben Magyar- és Német-Gyula egyesítésével vált mezővárossá, később átszervezték rendezett tanácsú várossá, majd 1929-ben megyei várossá; Orosháza csak 1946-ben nyerte el a megyei városi jogot; Szarvas 1966-ban lett városi jogállású. Az 1872-es törvény előtt Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Békés, Gyoma, Füzesgyarmat, Sarkad, Dévaványa és Battonya volt a megye területén mezővárosi státusban. A négy város iratait irattári szinten kezeltette; levéltárosa csak Békéscsabának volt az 1940-es években, de ott sem főhivatással. A levéltár 1950-ben vált szélesebb funkciójú tudományos-népművelő és igazgatási feladatokat ellátó intézménnyé. Anyaga ettől kezdve vált hozzáférhetővé a kutatók szélesebb köre számára. 1950-1967 között Gyulai Állami Levéltár néven a Művelődésügyi Minisztérium közvetlen irányitása alatt működött. 1968 óta a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányítása val folytatja munkáját, Békés Megyei Levéltár elnevezéssel. A levéltár fondj egy zekének első kiadása 1963-ban jelent meg. Átdolgozását a fondok számának nagyarányú növekedése és az időkőzben előállott változások tették szükségessé. A fondjegyzék a levéltár anyagának 1968. december 31-i helyzetét tükrözi.
