Lengyel Alfréd: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 6. rész : A Győri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1963)

Q^-^egye 1 *v 6ltáráról, az "archívum eomita tusiról első Ízben a vérme-ye 1.721. évi közgyűlési Jegyzőkönyvében olvashatunk. Az iratanyag ekkor már tekintélyes* lehetett, mert rendbeszedéoe két hetet vett igénybe, elhelyezésére pedig külön helyiséget kellett biztosítani /UTÁL. Győr vm. lt. Közgy. jkv . 1721:57-58./. Önálló intézményként való működése azonban csak jóval később, 1805-ben indult mez amikor a főispán Schedius Kristófot kinevezte tényleges levéltárnokká /uo. 1805* 371/. Az ő nevéhez fűződnek az első komoly rendezési munkálatok is. mert a megyei nótáriusok kísérletei meddőségre voltak itél^-s. Schedius a mag* elképzelései szerint, tárgyi alapon rendszerezte a felgyülemlett anyagot, és nagy súlyt helyezett a jól használható elenchusok kéazitésére. Utódainak sorában ki kell emelni Réth Károlyt, aki tudományos búvárkodásával, számos tanulmányával elismert helyet biztosított magának a történetkutatdk tábc .-ában /1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjai közé választotta/. Az ő idejében került a levéltár is végleges hajlékába, a ferencrendi kolostorból átalakított uj menyeszékházba.- A levéltár teljes anyagénak rendesését Győr megye esetében is Sefcsik Ferenc városi levéltáros végezte el, aki 1903-tól 1907-ig helyettesként működött a vármegyénél. Munkájában a Schedius-féle tárgyi csoportosításból indult ki, s e beosztáshoz alkalmazkodva, helyreállítjtta az iratok /fondképső/ szervek szerinti numerikus, illetve kronologikus sorrendjét. Egyben helyi és tárgyi leltárával átfogó és igen részletes segédletet állított össze utódai számára. Nagyobb arányú, bár rendszertelen selejtezés csak az 1930 körüli években történt: ennek során az 1867-1900. évek közötti járáai és árvaszéki iratok megrostálására került sor /uo.j1927: 457/. A levéltár anyagát a két világháború folyamán jelentékenyebb károsodás nem érte. Rendszeres publikáció az iratanyagból mindezidáig nem látott napvilágot. Mosón megye levéltárán

ak története még feldolgozásra vár, de a lényegesebb kérdésekre vonatkozólag az eddig Összegyűjtött adalékok is nyújtanak tájékoztatást. Az archívum első említését már az 1683. évi közgyűlési jegyzőkönyvben /GYAL. Mosón vm. lt. Közgy. Jkv. 1683:32/ megtaláljuk, amikoi a felszabadító hadjáratok fenyegető veszedelme miatt az iratanyagot is a főispán lakáséra viteti a vármegye. II. József uralkodása alatt a Győr vármegyé-el egyesitett megye levéltárát is átviszik Győrbe, s csak 1790-ben szállítják vissza, némi bonyodalmat okozván a közös megye iratainak szétosztása - .A levéltár önálló intézményként való működése csak 1842ben kezdődött, holott királyi rendelet már 1827-ben megengedte a levéltárnoki tisz 3ég rendszeresítését /uo. 1827: 1697/. A megye azonban nem élt e jogával. Illetve a megyei kancellária igazgatóját bizta meg a "Vevéltári teendők végzésével.- Az 184 es években Molnár István volt az első függetlenített levéltárnok, aki ténykedése során a korábbi, jórészt laikus rendezések hiányosságainak pótlása mellett kialakította az egyes hivatali szervek iratsorozatait. A rendezési munkálatokat később Ékel Antal levéltárnok folytatta, revideálta az anyag numerikus és kronológiai sor rendjét és tárgyi alapon csoportosításokat, mestersége ) levéltéri kigyűjtéseket hozott létre. 1864/65-ben ugyancsak ő hajtott végre nagyobb méretű selejtezést a Bach-korszakbeli szolgabirósági iratokban. Érdemeként kell elkönyvelni, hogy nyugállományba vonulása előtt még lebonyolította a megyei levéltárnak végleges helyére /az újonnan felépült megyeszékházba/ való átköltöztetését /GYAL. Mosón vm. lt. alispáni iratok, 1893:10960/,sót egy évvel később 1894-ben részletes leltár kíséretében adta át anyagát utódjának, Szélessy Károly levéltárnoknak. - Mosón megyének 1921-ben történt megszűnése folytán a levéltár anyaga is lezárult. A levéltár anyagában egyébként a háborús események következte béri lényegesebb károsodások nem történték. A Mag

yaróvár város XVII. századig visszanyúló, azonban levéltárazerüen tulajdonképpen soha nem kezelt levéltárát is magában foglaló iratanyagból eddig nem készül tek rendszeres publikációk. G

yőr város levéltárán

ak első említése a XVIII. század közepe tájén található az egykorú tanácsaié sí jegyzőkönyvekben, de bizonyosra vehető, hogy kezdetleges formájában már a középkor végén is létezett, önálló intézményként való működése 1846ban kezdődött, amikor királyi rendelet alapján külön levéltári tisztséget rendszeresített a magisztrátus /GYAL. Győr város tanácsénak Jkve, 1846:1113/. Streibig Károly volt az első levéltárnok, ténykedése azonban a Bach-korszak személyi leváltásai folytán csak rövid ideig tartott, A legkorábbi szisztematizáló munka Deáky József városi nótárius nevéhez fűződik: 1758-ban ő kísérelte meg először az anyag tárgyi szempontok szerinti csoportosítását és az iratok részletes leltárának elkészítését /uo. 1758:221/. A rendezéáeket illetően említést kell tenni Schopf Ferenc főjegyző 1790-ben, majd Visky József levéltárnok 1864-ben végzett munkálkodásáról; az utóbbinak már könnyebb volt a feladata, mert tervének megvalósítása során a Schopf által alkotott sorozatokra, valamint a velük kapcsolatos regestru-