Komoróczy György: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 3. rész : A Debreceni Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke fondjegyzéke III. Budapest, 1962)

Debrecen városnak inór a mohácsi vészt megelőző időben "cancellaria"-ja volt, amely természetesen nemcsak a folyó lratképzés anyagót őrizte, hanem nyilván a közvetlen ügyviteli célokat mór nem szolgáló okmányokat is kezelte, A város iratait a XVII. sz. végéig "a nagy ládában" tartották, de az 1700-as években már "con3ervatorium"-ról van szó a "cancellaria"-n kivül, tehát a levéltár elválik az irattártól s fokozatosan felveszi az "archívum" nevet. 1705ben nagy pusztulás érte az iratokat: a császári csapatok támadása a legrégibb jegyzőkönyvek egy részét megsemmisítette, más részét pedig olvashatatlanná téve rongálta meg* Az első iratrendezés nyomai ,1722-lg nyúlnak vissza, amikor Maróthy György és Révai István tanácsnokok kaptak megbízást a régésztráclóra. Mindkettő képzett személy volt, s többször képviselték a tanácsot Bécsben, az udvarho-, küldött követségek alkalmával. Az iratok akkori rendezése a számviteli és bírósági, majd közigazgatási iratok hármas tagolása alapján tette meg a rendezés első kísérletét, s eredményei később is fennmaradtak. Akkor kezdődött az ügyviteli könyvek elválasztása is a fenti hármas funkció alapján, A további rendezés a levéltári anyagban nagyon vontatottan haladt. Csupán az 1850-es években történt bizonyos változás, amikor a birtokiratokat területi összetartozás alapján egybefogták és segédletekkel látták el. Ez azonban nem volt átfogó rendezés s a hatalmas kiterjedésű levéltári anyag /melynek rendezésére a város felkérésére az I. világháború alatt Tagányi Károly dolgozott ki alapelveket/»a felszabadulás idején rendezetlen állapotban várta a kutatókat. Az emiitett 1705* évi pusztításon kivül más károsodás nem érte az iratokat, legföljebb az 1948. évben végrehajtott selejtezés, amely nagyon sok történeti anyagot semmisített meg, főként az adógazdólkodás és a feudális kori közigazgatás köréből. A levéltár iratairól áttekintő tanulmányt közölt Csobán Endre /Debrecen sz.kir. város levéltára. Levéltári Közlemények VI. évf. 1928, 205-259.1./ Publikáció csak részlegekben történt az anyagból, de annál több feldolgozás született meg a különböző fondókban kezelt iratok feltáráséval. Kiadásra került teljes szöveggel a Thököly-szabadságharc idején készült egykorú "Diarium" I681-l685.avi anyaga a Tört. Tár 1911. évi folyamában, a Tanácsköztársaság anyaga a "Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban" c. munkában) több dokumentum "A hatszázéves Debrecen" e. dokumentumkötetben /1961./, amely többszáz okmányt tett közzé. \