Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)

XXIV. A KÖZIGAZGATÁS TERÜLETI SZAKSZERVE T 1945-1950 /Iratanyaguk 1945-től kezdve a polgári korinak megfelelő csoportosításban. A belügyi szervek elejére kerül a Kitelepítési Kormánybiztosság Kirendeltsége és a Népgondozó Hivatal Kirendeltsége. A pénzügyi szervek elejére kerül az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Ki­rendeltsége. . A földművelésügyi szakszervek alcsoportját a megyei földhivatal, a mezőgazdasági igazgatóság és a termelés miniszteri biztosának fondjaival kezdjük* A kereskedelmi szakszervek elejére a szövetkezeti felügyelőség kerül. Az egyéb szakszervek csoportját a közellátási hivatalok, közmunka- és munkaerő­gazdálkodási hivatalok és a begyűjtési hivatalok betűrendben közölt jegyzéke nyitja meg./ XXV. A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZERVEI /1945-től kezdődő iratanyagukat a kapitalista korihoz hasonlóan csoport ősit juk. Első helyre azonban a népbirósógok és a népügyészségek, valamint az 1947-ben fel­állított uzsorabirósági különtanácsok iratanyaga-kerül. Ezután következnek a pol­gári szervezetben 1945 után működött biróságok fondjai. Külön fondként jelentkeznek 1954-től a megyei bíróságok./ XXVI. INTÉZETEK, INTÉZMÉNYE K /A polgári kori felsorolást követve 1945-tel határoljuk el a fondókat. Kivételek az általános iskolák, amelyek az 1947~48-as tanévvel kezdődnek. Addig a volt pol­gári és elemi iskolák iratanyaga a kapitalista kori fondókhoz kerül. A volt szer­zetesi iskoláknál az államositás időpontjáig, az 1948-49-1 tanévig az iratanyag a kapitalista kori részhez kerül./ XXVII. TESTÜLETEK XXVIII. EGYESÜLETEK Ide csak a felszabadulás utón alakult pártok, egyesületek és tömegszervezetek iratalt soroljuk. /A kapitalista korban keletkezett egyesületek iratai - még ha túl is élték a felszabadulást a XI. csoportba kerülnek./ XXIX. GAZDASÁGI SZERVEK /A vállalatok fOndjainak csoportosítása a kapitalista kori szkéma szerint történik. A kapitalista és a szocialista kor iratanyagának időbeli elhatárolására nézve a Központi Gazdasági Levéltér fondjegyzékének bevezetésében közölt szempontok irány­adók: Az állami vállalatok és az 1945-ben szovjet tulajdonba került /volt német/ válla­latok iratanyagát 1945-től szocialistának vesszük. Létrejöttük időpontjától szo_ cialista iratanyagnak tekintjük a magyar-szovjet vállalatok iratanyagét; e válla­latok ugyanis nem a tőkés szektorhoz tartoznak. A mezőgazdasági, fogyasztási és hitelszövetkezetek iratanyagát 1948-tól, ill. 1949­től-tekintjük szocialista fondóknak. A szénbányák iratanyaga 1946-tól, a bauxitbányászat és az aluminiumtermelés irat­anyaga 1948-tól tekintendő szocialistának. A szádnál több munkást foglalkoztató vóllalatok államosítása 1948-ban tőrtént meg, szocialista fondjuk tehát az 1949., a kisebb államosított vállalatoké pedig az 1950. évvel kezdődik. A bankok és a takarékpénztárak szocialista iratanyaga az 1948. évvel kezdődik. A mezőgazdasági Üzemek között a fondókat az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek és a gépállomésok csoportjain belül betűrendben soroljuk fel./ XXX. CSALÁDOK XXXI. SZEMÉLYEK XXXII. GYŰJTEMÉNYEK

Next

/
Thumbnails
Contents