Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)

Ha a kiküldött bíróság illetékessége egy járás területére is kiterjedt, akkor e járás részére párhuzamosan fenntartották a régi politikai szolgabiréságot. Ebben az esetben az utóbbinak fondja 1854-gyel nem szakad meg, hanem 1850-1860-lg tart*. /15/ Ha 1854-ben a járások viszonylatában lényeges területi változás nem történt, akkor ez egy járásra vonatkozó közigazgatási és bírósági iratokat egymásután soroljuk fel. Elóször tüntetjük fel a szolgabirósági fond és végül a vegyes szolgabirósági fond iratait; ez ismétlődik a következő járás esetében is. A járásokat általában betűrendben soroljuk fel. Előfordulhat azonban, hogy bár ugyanarról a járásról van sző, a járásbíróság nem a járás székhelyén működött; ekkor*a járásbíróság esetében eltekintünk a betűrend pontos betartásáról. /16/ Itt iktatjuk be az abszolutizmus kori tisztviselői irathagyatékokat a feudális kor végén részletezett mód szerint. A 7/ A kezdő év csak abban az esetben 1860, ha a második megyebizottmány már 1860 decemberében megalakult. A fondok többsége lényegében csak 1861-ben kezdődik. /18/ A Bizottmány után közvetlenül az általa kiküldött bizottságok fondjainak felsorolása következik. /19/ Ha a járások területe 1861 és 1871 között változatlan maradt, akkor az egy járásra vonatkozó iratanyagot három fondban egymás után soroljuk fel. Pl. A D.-i járás főssolgabirájának iratai 1861, A D.-i járás f ős zolgab Íré jának- iratai 18611867, A D.-l járás főszolgabirájának iratai 1867-1871. Ha azonban 1867-ben a megye járásait újjászervezték, akkor előbb az 1861-1, azután a provizórium kori és végül a kiegyezés utáni járások következnek betűrendben egymás után. Az utóbbi eset- . ben előfordulhat, hogy az un. kisalkotmány korszakónak járási iratait egy fonddá összevonták, igy: B. vármegye alkotmányos szolgabiróinak egyesitett iratai 1861. /20/ A provizórium kori járások iratanyagét ugy soroljuk fel, hogy az egyazon járáshoz tartozó szolgabírói kerületeket a járáson belül betűrendben számláljuk elő, mindig feltüntetve, hogy a szolgabírói kerület melyik járáshoz, tartozott. /21/-A járások 1867-1 újjászervezése esetén a; fenti tagolás ismétlődik 1867 és 1871 között, természetesen a megváltozott közigazgatási beosztásnak megfelelően. /22/ Itt a provizórium és a kisalkotmány korszakából való tisztviselői irathagyatékok felsorolása következik a feudális kor végén feltüntetett mód szerint. /23/ Megyei levéltárak esetében egy-egy perióduson belül levéltórzáró tényezőnek csak a megye megszűnését tekintettük. Az a tény, hogy egy megye területének egy részét elvesztette, vagy egy másik megyével hosszabb-rövidebb időre valamely -esetleg változó - szervezeti formában egy esi ttetett, annak a megyének levéltárán belül, melynek mint az uj komplexus magvának székhelye az egyesitett megyék székhelye let.t, legfeljebb a fondok részére /elsősorban a központi politikai jellegű fondokra/ vonatkozólag jelent lezárást, mig más fondókra /igy a szakszolgálat és a járási igazgatás fondjaira/ nézve még ennyi változást sem okoz. Ennek megfelelően a két világháború közötti korszak un. közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéi esetében az egyesités időpontjával valamennyi összetevő megye levéltárát lezártnak tekintjük annak az egynek kivételével, melynek székhelye az uj komplexus székhelye lett. Ezen belül a központi fondok, most már a k.e.e. vármegye nevo alatt, uj fondként nyilnsk meg, de a szakszolgálatok és a járási igazgatás fondjai változatlanul, törés nélkül folytatódnak, mellettük a megszűnt vármegyéknek az egyesités időpontjától fogva újból s most már a központi megye levéltórának keretében megnyíló fOndjaival. , ' /24/ Folytatólag ennek a fondnak állagaiként soroljuk fel a Törvényhatósági Bizottság által kiküldött, de nem a törvény előírása alapján és nem állandó jelleggel működött bizottságok iratait. /25/ Az eddig felsorolt, a törvény előírása alapján működött bizottságokon kívül még az alábbi állai^ó felleggel működött bizottságok fondjai is szerepelhetnek itt: Állandó Eiróló Választmány, Kijelölő Bizottság, Számonkérő Szék, Összeférhetetlenségi Bizottság. /26/ A felsorolt állagokon kivül ide tartoznak még az alispán által kiküldött bizottságok iratai mint külön állagok, valamint az alispáni reglsztraturához tartozott nyilvántartások, pl. községi adatgyűjtemény. /27/ Az egyes albizottságok iratai általában az általános iratok kőzött találhatók; ha ettől eltérően külön kezelték irataikat, ugy önálló állagokként tüntetjük fel őket. /28/ Itt csupán azokat a nyilvántartásokat soroljuk fel, melyek előző állagok valamelyikébe nem tartoznak, még pedig együttesen egy állagként, de nevüket egyenkint a cimben feltüntetve. /29/ A vármegyei tisztviselők után az 1872 utáni korszakból esetleg maradt iratokat a feudális kor végén feltüntetett mód szerint soroljuk fel. /50/ A törvényhatósági fondok végén helyezzük el a Levéltár fondjét, majd azokat a gyűjtöményeket, melyek - sokszor az alispáni regisztraturában gyűjtve először a Levéltárba mintegy hiteles helyi megőrzésre kerültek.