Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)

Jegyzetek a feudélis és kapitalista kor vérmegyei fOndjainak Jegyzékéhez /l/ A Közgyűlés iratait időben kettéválasztják a n. József-féle rendszer külön fondót alkotó iratai. Az előző, 1786 előtti korszak általában négyféle állagokból áll: 1. közgyűlési Jegyzőkönyvekből és általános közgyűlési iratokból, ide sorolhatók a vegyes iratok is; 2. alaki szempontok alapján létrejött /küldők szerint stb. elhatárolt/ állagokból; % tárgyi szempontok alapján kialakított állagokból; 4. a peren kivüli eljárásnak II. József idején a közigazgatási anyagtól különválasztott irataiból ill. ilyen kiemelni szándékolt iratok lajstromaiból. Ezeket követően soroljuk fel a II. József utáni állagokat, amelyek között alaki jellegűek rendszerint már nincsenek, annál több viszont a tárgyi alapon létrehozott állag, a peren kivüli eljárás iratai pedig már a Sedria fondjába tartoznak. /A peren kivüli eljárás iratainak II. József idején kialakított állagéit is a ' Sedria fondjához soroltuk abban az esetben, ha ezeket az állagokat II. József után is tovább folytatták./ Rendszerint ugyancsak 1790 után tűnnek fel a Közgyűlés egyes bizottságainak iratai; ezek közül az Ideiglenes jellegűek -egy-egy konkrét ügyhöz, esethez kapcsolódók- iratait a Közgyűlés állagaiként soroljuk fol, a Közgyűlés egyes funkcióihoz kapcsolódó állandó bizottságokéit pedig külön fondókként. Az állandó bizottságok működésével kapcsolatos számadási anyagot, amennyiben e bizottságok szerint tagolható volt, ezekhez osztottuk be, egyébként a szómvevő fondjába. /2/ Az adószedő működésével kapcsolatos, továbbá a nemesi és az árvaösszeirások külön következnek. A közmunka megváltásával kapcsolatos összeírásokat ld. az adószedő fOndjában* % /V Az Árvaszék megalakulásától fogva az árvaügyi iratokat megfelelő tagolásban ld. ott. /4/ Az összeírások is g/ állagba kerültek, ha számadások szerves részeJL. /5/ A Sedria esetében is előbb a II. József rendszere előtti, majd utáni állagokat soroljuk fel. A peren kivüli eljárás állagai, ha azokat tovább, nem folytatták, II. Józsefig a Közgyűlés fondjóba tartoznak. /6/ Ha a tisztviselő után maradt iratanyag kizárólag annak egyetlen működéséhez kapcsolódik /pl. X alispán iratai csak alispáni tisztségének idejéből maradtak fenn/, akkor azt a megfelelő hivatali fond egyik állagaként tüntetjük fel. Ha azonban korábbi, más minőségben való működéséből származó iratokat i3 tartalmaz, vagy pedig olyan tisztviselőről van szó, akinek külön fondja nincs, mint pl. a megyei főjegyzőnek, akkor az ilyen irathagyatékokat az egyes időszakok végén, a feltüntetett sorrendben soroljuk fel. /7/ Ide soroltuk a nem ügyviteli jellegű, családonként kezelt iratanyagot. /8/ Ha a szabadságharc idejéből való fondok iratai kivételesen a Bach-kor első éveire is átterjedtek, azokat a valóságos időhatárokkal az 1848-49-1 részben soroljuk fel. A régi szokásnak megfelelően a pereket annál a bíróságnál helyezték irattárba, ahol azok megkezdődtek, noha a jogutód bíróság hozta az utolsó érdemi döntést. Járások esetébén a szolgabiróságok gyakran még»tovább működtek az uj közigazgatási és bírósági szervezet megalakulásáig. Ha az elválasztásnak az egykorú segédkönyvek vezetése útjában állt, akkor a fondhatárt az év végével vontuk meg, utalva a másik fondra. Ha két fondra bontás semmiképpen nem volt lehetséges, már m cimben utaltunk a két szervezet egyesitett irataira. Hasonlóan jártunk el esetleg egyesitett Bach-kori fondóknál is. /9/ Itt folytatódnak a tisztviselői irathagyatékok fondjai. /10/ Ez után következnek az egyéb szakhivatalok iratai. Ha a megyét 1850-ben megosztották, akkor előbb az egyik, azután a másik felének fondjalt soroljuk fel a fenti sorrendben. /II/ Az úrbéri perek évköre gyakran túlhalad az Úrbéri Törvényszék működésének időkörén. Esetenként a térkép- és telekkönyvi -ínyag nincs különválasztva a peres anyagtól, s igy nem alkot külön állagot. /12/ A bíróságok nevét mindig eredeti magyar vagy német alakjukban közöljük. A 3/ Négy helyen: Kőszegen, Esztergomban, Selmecbányán és Szabadkén un. önálló járásbíróságokat /Selbstandiges Bezirksgericht/ szerveztek. Ezek közvetlenül a törvényszék után, illetőleg a járások élén szerepelnek, mert illetőségi körük több járás területére terjedt bizonyos ügyekben. A4/ Az 1850-51. években a közigazgatást járási fokon is különválasztották az" igazságszolgáltatástól. Ezért un. politikai szolgabÍróságokat /politisches Stuhlrichteramt/ és járásbíróságokat /Bezirksgericht/ szerveztek, ezeket azonban 1854-ben a legtöbb helyen egyesitették cs.kir. Vegyes Szolgabiróség /K.k. Gemischtes Stuhlrichteramt/ néven. Ettől eltérő szervezet csak a.már emiitett önálló Járásbíróság volt, és a Városilag Kiküldött Jérásbirósóg/Stádtisch Delegirtes Gericht/, melyet a megyei törvényszék székhelyén a törvényszék tagjaiból szerveztek a városra vagy annak k&zvétlen környékére is kiterjedő illetékességgel.