Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
menyben tehát a szervezet egyenetlen bemutatásának tűnhet fel - mindkét szempontbél némi joggal, Hangsúlyozni kell azonban, hogy intézménytörténeti kutatásaink jelenlegi állásában ennél jobb megoldást találni egyik irányban sem sikerült, hacsak a fond jegyzék nem akart a részletekben való elveszés vagy a merev szkematizmus hibájába esni* 4/ Az ilyen módon létrejött és rendszerezett fond jegyzék egyes szerves egysé geinek /állami levéltár, levéltár, fond, állag/ leírásáb an ugyancsak országosan egységes alapelveket igyekszik követni, * a/ A fondjegyzék bevezetésképpen minden állami levéltárról közli: a/ annak nevét, b/ postacímét, c/ esetleges kirendeltségeinek vagy külső raktárainak elmét, á/ a beolvasztott levéltári intézmények nevét, e/ a levéltár jelenlegi gyűjtőterületét, f/ a levéltár gyűjtőterületén levő nemzeti érdekű magánlevéltárak nevét és postacímét;, végűi a d/ pentban felsorolt egyes összetevő levéltári intézmények rövid történetét, E bevezetés d/ pontjóban azonban a levéltárat összetevő korábbi helyhatósági levéltári intézmények közül csak az 1950-ig legalább megyei város szintjét elért helyhatóságok levéltárait emiitettük meg: ennél alacsonyabb /községi, körjegyzőségi/ szinten nem tételezhettünk fel működő levéltári intézményt, legfeljebb irattárat. E levéltéri intézmények külső s belső történetéről beszélve pedig még ezek közül is csak a jelentősebb forrásértékű, nagyobb múltú, s idők folyamán valóban levéltárrá is vélt., ténylegesen olyanként is kezelt levéltárakra tértünk ki. Az ujabb keletű, általában egyszerű regisztratura formájában kezelt, vagy történeti forrásérték szempontjából kevésbé jelentős levéltárak múltjának ismertetésébe ' /mindig utalva árra, hogy ezek az őket létrehozó szerv magasabb jogállása ellenére sem váltak igazi levéltárakká/ itt nem bocsátkozunk bele, b/ minden levéltárról /a gyakorlatban elsősorban a vármegyék, a thj. városok, a megyei városok ill. a megyei jogú városok és a járási jogú városok levéltáráról/ közli a fontosabb és az egész struktúrában is kifejeződő területszervezési és városoknál jellegben is bekövetkezett változásokat /a községi levéltárak esetében azonban csak az évkort és a mennyiséget/; c/ minden fondról közli annak szabatos magyar /és amennyiben az eddig szokásos megnevezés miatt szükséges, zárójelben idegen -latin, német -nyelvű vagy közhasználatú magyar nyelvű/ nevét, évkorét és iratfolyóméterben kifejezett mennyiségét /az évkor a bennefoglaltátott összefüggő iratsorozatok legkorábbi és legkésőbbi időpontját adja meg, zárójelbe téve az ezen kívüli, de nem összefüggő sorozatban őrzött iratokból adódó időhatárokat/; d/ s ugyanezen adatokat közli /a mennyiséget kivéve/ minden felsorolt állagról is , 5/ A fondjegyzék igy kialakított rendszerét az egyes tételek /fond, állag/ egységes rendszerű címzés e, jelölés e, és számozása rögzíti. Minden állami levéltár fondjegyzéke uj páratlan oldalon kezdődik, ezen belül a két fő periódus /a feudális-kapitalista és uj, de nem kötelezőleg páratlan oldalon a szocialista/ számozás nélkül, ritkított, alá nem húzott nagybetűvel irt elmével szerepel; a fondok főcsoportjai á két perióduson át folytatólagos római számozást, kapnak ée» elmeiket aláhúzott nagybetűvel Írjuk; egy-egy főcsoporton belül az alcsoportok aláhúzott kisbetűkkel, a levéltárak alá nem huzo* t nagybetűkkel vannak Jelölve; a feudális és kapitalista perióduson belül a feudális és a kapitalista kor kezdetét ritkított, aláhúzott kisbetűs cim jelzi.
