Wellmann Imre: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 1. rész : Bevezetés (Szerkesztési alapelvek) (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
• . I "; " 'V' • - ' / r / ... ' . ' \ ( 3» A fondJegyzéket általánosságban igy is Jellemző fenti módszer azonban a Jegyzék készítése során mindenütt teljes következetességgel nem volt alkalmazható, A kivételek azonban a dolog természetéből következően általában maguk is néhány fő probléma körül csoportosíthatók, a / A fond fogalmáról adott fenti meghatározás a a belőle levonható gyakorlati következtetések nem alkalmazhatók egyértelműen a gyűjtés utján létrejött, gyűjtemény jellegű fondók, vagyis olyan lrategyütteeek esetében, melyek valamely természetes személynél vagy szervnél nem rendeltetésszerűen odakerült vagy ott maradt iratokból alakultak ki, hanem egyes iratoknak más természetes személy vagy szerv fentiek szerint kialakult fondjaiból való kiemelése és valamely formális vagy tárgyi szempont alapján történő összegyűjtése révén Jöttek létre. Szemben az általunk alkalmazott, regisztratura jellegű fondót feltételező fondmeghatározással /mely a fondók 34 főcsoportjából 31-re alkalmazható/, a gyűjteményként kialakult fondókat tulajdonképpen egy teljesen külön, a főcsoportoknál is magasabb szintű osztályban kellett volna elhelyezni. Gyakorlati okokból azonban: fondjegyzékünk felesleges tultagolósét elkerülendő /s mivel a gyűjtemények száma amúgy sem' nagy/ a gyűjteményeket végül is egy-egy főcsoportként az alábbi szerint 2-re csökkentett számú főperiódusok végén, a regisztratura jellegű főcsoportok után soroltuk be. /De az olyan gyűjtemény jellegű fondókat, melyek valamely levéltáron belül jöttek létre, nem e két főcsoportban helyeztük el, hanem mindig az illető levéltárban, annak regisztratura Jeilegü fondjai után./ b/ A periódusonkéntl tagolás elvét szintén nem alkalmaztuk mereven: a feu-. dália és a kapitalista kort a főcsoportokon belül összefogva s csak a főcsoport belső tagolásában érzékeltetve tárgyaljuk; uj főcsoportrendszer általában csupán 1945-tel nyilik meg. A feudális és a kapitalista kor általános összevonása azért létszik indokoltnak, mert a feudális korban csupán a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek, valamint kisebb részben a családok és az egyházi szervek főcsoportja van képviselve. Ennek megfelelően a fondjegyzék minden törvényhatóság, város és község levéltárát végül is két, egymással a kötetben nem érintkező részben közli, melyek kőzött általában 1945 képezi a választóvonalat, c/ Ugyancsak nem teljesen következetes a fondóknak a perl ódushat árk ént felvett éveknél történő elhatárolása sem. Az eltérések általában gyakorlati megfontolásokból adódnak, bár ezeket majd minden esetben bizonyos elvi álláspont is alátámaszthatta . Nevezetesebb eltérések a következők: aa/ Ha valamely több perióduson átnyúló irategyüttes levéltári rendszerének alapja nem az időrend, hanem olyan má3 rendszer, melynek következtében a periódushatárok szerinti szétválasztás bonyolult lenne, vagy ezt megtenni valamely periódusba tartozó iratanyag csekély volta miatt nem lenne érdemes, az irategyüttes egészében kezdő periódusához került besorolásra, s rá az érdekelt többi periódusban mór csak utalás tőrtént. Vonatkozik ez főleg az 1848. évi periódushatár alkalmazására, melyet tárgyi rendszerű iratanyag esetében a mondott időben nemcsak bajos lett volna szétválasztani, de sok esetben nem is lett volna érdemes, A megyékben ugyanis 1848-tól 1850-ig, amikor az igazgatás szervezetében nagy és gyökeres változás állt be, viszonylag csekély mennyiségű iratanyag keletkezett. Városokban pedig nem egyszer az szólt a szétválasztás ellen, hogy a feudális kori levéltári rendszerben megkezdett fondók az 50-es évek közepén túlnyomórészt lezárultak, bb/ Már az 1945. évi peri ódushat árnak /mely konkrétan a felszabadulás helyenként változó időpontja szerint levéltáranként változik/ következetes alkalmazásától való eltérésre csak néhány esetben, akkor is nemcsak gyakorlati okokból, hanem egyszersmind elvi megfontolásokból került sor. Minden politikai, általános közigazgatási
