Dajbukát Gergely: A Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzéke 1. rész : A-P szekciók (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke I. Budapest, 1959)

Bevezetés

Országos Levéltár anyagának az un, fondók. Pondnak tekintjük azt a levéltári anyagot, amely vagy egy regisztratura, vagy pedig egy levéltári gyűjtemény. Regisztraturának mondjuk azt a levéltári anyagot, amely valamely személy vagy szerv működésével kapcsolatosan keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt * Levéltári gyűjteménynek pedig azt a levéltári anyagot hívjuk, amely különböző személyek vagy szervek működésével kapcsolatosan keletkezett, amelynek rendeltetése szerint ezeknek a szerveknek a regisztraturáiban kellett volna maradnia,de azokból kiszakadt, s valamely személy vagy szetfv valamilyen célból Összefoglalta, egybegyüjtötte, B fondszemlélet érvényesítésére a magyar levéltéri gyakorlatban ennek a fond- és állagjegyzéknek az elkészítése volt az első kisérlet. Igyekeztünk ezt a szemléletet egységesen és következetesen érvényesíteni, s ha ez még nem mindenben sikerült, ha vannak még egyenetlenségek az egyes szekciók tagolódása tekintetében, az a szemlélet újszerűségével, a minden kezdetre jellemző nehézséggel menthető. Bz a fondszemlálet az alapleltárak készitésénél még nem érvényesült, ami legfőbb magyarázata annak, hogy alapleltáraink és fond- és állagjegyzékünk szerkezete sok pontban eltér egymástól. A fondók után következő, azoknál kisebb részek, amelyekre az Országos Levéltár anyaga tagolódik, az un. állagok* A levéltári állag a levéltári fondon belüli levéltári egység, olyan része a fondnak, amely bizonyos ismérvek alapján - amely ismérvek többfélék lehetnek - a fond többi részétől elkülönül, bizonyos mérvű önállósággal rendelkezik. Mint ahogyan vannak szekciók, amelyek egyetlen levéltárból vagy fondból, vannak levéltárak, amelyek egyetlen fondból állanak, ugyanúgy vannak fondók, amelyek nem tagolódnak állagokra* A levéltári anyag további - állagokon belüli - tagolódására a fond- és állagjegyzék nincs tekintettel, minthogy mélysége csupán az állagig terjed, színtje az állagszinttel egyenlő. Azoknál a fondóknál pedig, amelyeknek állagaik nincse-