Dajbukát Gergely: A Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzéke 1. rész : A-P szekciók (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke I. Budapest, 1959)
Bevezetés
emiitünk. Számos személyi és családi fond van különböző szekciókban, amely fondokat át lehetne osztani a személyi és családi fondok zömét tartalmazó H P" szekcióba. A szekciók közötti átcsoportosítást a jövőben - az uj raktárak elkészülte után szándékozunk végrehajtani, s ennek az átcsoportosításnak, amelynek a raktári viszonyokat is figyelembe kell majd vennie, nem akartunk papiron, a fond- és állagjegyzékben elébe vágni, inkább megtartottuk a jelenlegi szekciókereteket, egyes következetlenségeik ellenére is. Az egyes szekciókon belül azonban a levéltárak, a fondok és az állagok már nem abban a sorrendben következnek egymás után, amelyben a raktárakban ténylegesen követik egymást, hanem igyekeztünk a szekciók ideális rendszerét kialakitani, az egyes szekcióknál más és más szempontok alapulvételével. Titathatő, nem lett volna-e helyesebb a fond- és állagjegyzék rendszeréül a levéltári anyag tényleges rendszerét választani? Hiszen a segédlet nyilvántartó jellegéből következik, hogy az ideális rendszer csak addig tartható fenn, ameddig a levéltári anyagban változás nem következik be. Amint az anyag fogy vagy gyarapodik, fondok és állagok keletkeznek vagy megszűnnek, az ideális rend nyomban felborul. Ezt tapasztaltuk már azalatt a másfél év alatt is, amely a fond- és állagjegyzék első elkészülte és revíziója - 1957 július elseje és 1959 január elseje - között eltelt. Ez időben egyes fondok és állagok megszűntek. Ezek helyét most a megfelelő törzsszámoknál az "üres" kifejezés jelzi. Keletkeztek viszont uj állagok és fondok, amelyek az egyes szekciókon belül a soron következő folytatólagos törzsszámokat kapták, olyan törzsszámokat, amelyek mechanikus, nem pedig ideális rendben következnek egymás után. Az ilyen törzsszámú állagokat és fondokat ebben a fond- és állagjegyzékben - törzsszámaik meghagyásával - azon a helyen szerepeltetjük, amely őket az ideális rendszerben megilleti. Számszerinti helyükön pedig utalunk reá, hogy hol találhatók. Pond- és állagjegyzékünk tehát ideális rendszert követ és igy az anyag tényleges raktári rendjétől eltér. Ideális rendünk azonban eltér attól a szakrendszertől is, melyet a fondjegyzékkészités során a többi állami levéltár anyagának csoportositá-"