Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek III. rész 1552–2392. szám (Budapest, 1987)

Bevezetés

BEVEZETÉS A kiadvány az Országos Levéltár Térképtára (S szekció) „Kamarai térképek" c. sorozatának (S 1*1.) harmadik részét tartalmazza. Az anyag nagyobbik felét (1552-2182. sorszám) az 1960-as években, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) kezdeményezésével végzett feltáró munka során emelték ki a kamarai iratsorozatokból, és helyezték el a térképgyűjteményben. A térképekhez feltáró cédulák, szerzői és vízrajzi mutatók készültek. A katalógus 2183—2392. sorszámú térképe, térképvázlatai a kamara archívumából és a kincstári levéltárak anyagából származnak. Ezeket 1977 óta választották el az iratoktól, de kutatásukhoz eddig segédlet nem állt rendelkezésre. A gyűjtemény első része a kamarai birtokok felmérésére, határmegosztásokra, telepítésekre vonatkozik, második részében pedig város-, bánya-, erdőtérképeket, valamint sókereskedelemmel, vám- és harmincadjövedelmek adminisztrációjával kapcsolatos dokumentumokat találunk. Területi vonatkozásban a legtöbb térkép Arad, Árva, Bács, Brassó, Szepes, Temes megyékből származik. A katalógus célja a jelentős forrásértékű anyag kutatásának megkönnyítése. Ennek érdekében — a jelzet mellett — a térképek legfontosabb adatait 5 pontban foglaljuk össze: 1. Az első pont a szerző, másoló, hitelesítő nevét, hivatali beosztását, valamint a keltezés (illetve hitelesítés) évét tartalmazza. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nevek esetében a családnév áll elől, ezt követi — vesszővel elválasztva — a keresztnév. Ha a térképről a szerző neve hiányzik, azonban az egyéb forrásokból megállapítható, zárójelben adjuk meg. 2. A második pontban - betűhív leírással - a térkép címét, illetőleg annak érdemi részét közöljük. Ha a cím a térkép hátoldalán található, szintén zárójelet alkalmazunk. 3. A harmadik pont magyar nyelven tartalmazza a térkép leírását: az ábrázolt területet, a felvétel célját (úrbéri, mezőgazdasági, vízrajzi stb.). A helységeket itt korabeli nevükön, de a mai helyesírással adjuk meg. Az egykori közigazgatási hovatartozás megállapításához Lipszky 1806-ban kiadott térképe (Mappa Generális Regni Hungáriáé...) ad segítséget. 4. A negyedik pont latin és angol rövidítésekkel a legfontosabb kartográfiai adatokat közli. E rövidítések a megfelelő jegyzék segítségével könnyen feloldhatók. 5. Az ötödik pont tartalmazza a térkép legfontosabb topográfiai adatait: vízrajz, hegyrajz, települések, objektumok, mezőgazdaságra vonatkozó adatok stb. Itt utalunk a mellékletekre és az egyes térképek összetartozására is. A katalógust személynév, helynév, tárgy- és vízrajzi mutató egészíti ki. A térképek sorszámozása helyenként megszakad. Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyes sorozatok eredetileg a kamarai levéltár más—más állagaihoz tartoztak, és az új jelzetek kiosztásakor — általában tizes számkeretekben — a számozást mindig eggyel kezdték.