Bendefy László: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 1. : Helytartótanácsi térképek II. rész 790–1729. szám (Budapest, 1976)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Magyar Országos Levéltárban őrzött Helytartótanácsi Levéltárból kiemelt, s a Levéltár Térképtárában lévő mintegy 2400 db, túlnyomó részben kéziratos térkép kataló­gusa három részben kerül kiadásra. A második (Időrendben elsőként megjelenő) rész-kötetünk 790-től 1729-ig terjedő sorszám alatt - a XIII. Divislo teljes térképanyagát öleli fel, beleértve az iratok közül ki nem emelhető térképeket is (utóbbiakat a Divislo végén közöljük). A katalógus az egyes térképeket a térképtári elhelyezés sorrendjében, levéltári jel­zetüket adva meg cimül, öt pontban ismerteti. Az 1. pontban a szerző, másoló, hitelesítő stb. neve, rövidített formában hivatali beosztása illetve elme, valamint a térkép keletkezésének, másolásának, hitelesítésének stb. éve szerepel. Ha ezek az adatok a térképen nem szerepelnek, de az iratokból, vagy más megbizható forrásból megállapíthatók voltak, szögletes zárójelbe kerültek. A 2. pont alatt szöveghűen - a lényegtelen részek kihagyásával - adjuk meg az ere­deti cimet. Szögletes zárójelet használunk, ha a térképen elm nem szerepel, hanem azt csak a "Catastrum planorum" (a Helytartótanácsi Levéltár térképeinek korabeli mutatója) tartalmazza, vagy az iratanyagból sikerült megállapítani. A 3. pont a térkép eredeti elmének lényeget tömörítő, magyar nyelvű összefoglalása: az ábrázolt terület, helység, a Lipszky repertóriuma alapján megadott mai helyesírással irt korabeli név és közigazgatási beosztás, valamint a térkép jellegének feltűntetésével. A 4. pont alatti, rövidítések formájában közölt adatok a térkép készítésének módjáról, anyagáról, állapotáról, nagyságáról, tájolásáról, díszítettségéről, eredeti aránymértéké­ről, illetve ma szokásos formában általunk kiszámított méretarányáról, nyelvéről, színe­zéséről tájékoztatnak. Az 5. pontban szerepelnek a térképen található topográfiai és egyéb adatok, részben rövidített formában, a következő sorrendben: vízrajz, domborzat, települések, utak és más objektumok, mezőgazdaság, jelmagyarázat, egyéb. A katalógust személynév-, helynév-, tárgy - és vízrajzi mutató, valamint a rövi­dítések jegyzéke és egyben szakszótár egészíti kl.

Next

/
Thumbnails
Contents