Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
XlX-I-2-k Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma Ehhez a nyersanyagokhoz kapcsolódóan előzetes megbeszéléseket is igényeltek, nemcsak a vezetővel, hanem az ügyben érintett külső szervek vezetőivel is. Ezután következett a véglegesítés az értekezlet számára, amit a szervezeti egység 20 főosztályvezetője hajtott végre. Sem a Titkárság, sem a tagok nem kapták meg minden esetben időben az előterjesztéseket, vagyis 5 nappal az ülés előtt. Ilyen esetben a miniszter szigorúan megrótta Minisztériumi Titkárság vezetőjét a malőrért, és elvárta annak kijavítását. Emellett kijelentette: „ha valamely előterjesztés kellő időben nem készül el, úgy azt le kell venni a kollégium napirendjéről, s azt, aki a késedelemben hibás, felelősségre kell vonni“. A Kollégium vezetőit is felelősnek tartották, ha egy előterjesztés nem készült el idejében.20 21 22 Az előterjesztések szigorúan titkosak voltak, külső személynek nem postán, hanem 99 futár útján küldték meg. Az előterjesztéseket (tervezeteket) 1954 ősztől előzetes értekezleteken, vitákon tárgyalták meg.23 Erre valamennyi érdekelt meghívót kapott, az előzetes vitaanyag kíséretében. Ezek az anyagok a későbbiekben kerültek a kollégiumi napirendre. Előfordult, előzetes vitára is készült tervezet, és a nagyobb jelentőségű ügyekhez terjedelmesebb anyagot mellékeltek, valamint a vitáról emlékeztetőt adtak ki, arról feljegyzések készültek. Gyakran az előzetes írásművek alapján készült az előterjesztés vagy csak előterjesztés-tervezet. Az értekezletre külön meghívók készültek, jelenléti ívet vezettek, sőt mindezt a TÜK-ön (Titkos Ügykezelés) keresztül, titkosan intézték.24 25 Előzetes értekezleteket tartottak a párt illetékeseivel, néha a minisztertanáccsal, és kiemelendő, hogy Hegedűs Andrással, a Minisztertanács elnökével is gyakorta folytak le oktatásügyi vonatkozású megbeszélések.26 Egy előterjesztés elkészítése 1956-ban így alakult: az előzetes ütemterv alapján az illetékes miniszterhelyettes utasította a megfelelő szervezeti egységet az anyag elkészítésére. Ezután osztályvezetői értekezletet tartottak róla, majd a vezetőséggel és a párttal is egyeztettek, tárgyaltak. Ezek után alakult ki a végleges változat.26 Az előtérbe került fontosabb kérdések (aktuális problémák) esetén a résztvevők javaslatokat tettek a megoldásra, ill. bírálatokat is megfogalmaztak. Az előterjesztések tennészetesen eleve tartalmaztak a tárgyhoz tartozó javaslatokat, amelyek alapján a testület határozatot hozott. Csakis olyan javaslatot volt szabad készíteni, amely „egy- egy elvi jelentőségű kérdésben új álláspont leszögezését teszi szükségessé“. A korábban hozott, de végre nem hajtott határozatokat felesleges volt változatlanul 20 MÓL XIX-I-2-j-654-1953, valamint XIX-I-2-n-578-1954. 21 MÓL XIX-I-2-m-2566-1955. Egy tervezett, de napirendről előzetesen levett anyaghoz feljegyzés is készült, amelyben megindokolták a levétel okát (XIX-I-2-n-459-1954.) 22 MÓL XIX-I-2-f-l 31-9/2-1956. 23 MÓL XIX-I-2-m-2290-1954. Feljegyezték, hogy a szabály szerint egy héttel korábban kiküldött értekezleti meghívók megérkezése csúszik, így az anyagot nem tudják elolvasni. 24 MOL M-KS 276. fond 91. csoport 120. ő. e., valamint: uo. -91. cs. 238. és 240. ő. e. Valamint: XIX-I-2-d-474-1955. Például 1956. április 26-án tartottak egy elővitát, de a Kollégium ülésére csak május 16-án került sor. (MÓL XIX-I-2-n-462-1956.) Titkosan kezelt előértekezlet: XIX-l-2-g-0075-1955. 25 MÓL M-KS 276. f. 91. cs. 120. ő. e. 26 MÓL XIX-I-2-e-l 19-1956. 90
