Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
XIX-I-2-k Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma ülés előtt meg kellett kapnia az előterjesztést. Terjedelme maximum négy gépelt oldal lehetett (a miniszterhelyettesek adhattak engedélyt nagyobbra), és jelölni kellett rajta, hogy az előterjesztő kiket kíván meghívni az értekezletre. „Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztésben felvetett kérdést érintő korábbi párt-, kormány- és kollégiumi határozatok végrehajtásának eredményeit, illetőleg hiányosságait.“ Az előterjesztéseket az ülés befejezése után a jegyzőkönyv vezetőjének át kellett adni. „A Kollégium tagjai azt az anyagot, amely a további munkájukhoz feltétlenül szükséges, addig tarthatják maguknál, amíg a munka elvégzése megkívánja. A Kollégium tagjainál lévő anyagokról a Minisztériumi Titkárság köteles nyilvántartást vezetni és a határidő leteltével az anyagokat visszakérni.“6 Az előterjesztésekhez mintát is mellékeltek. E szerint minden írásmű bal felső sarkára rá kellett vezetni a minisztérium nevét, alatta a szervezeti egység nevét, jobb felső sarokba a minősítést („Szigorúan titkos!“), a példányszámát, a gépelést és az összeolvasást végző nevét. Középen a tárgy, az előadó, a „mely minisztériumokat érinti“ kitétel szerepelt, és az egyeztetés végeredménye. Alatta középen: „Előterjesztés az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiumához“. Ezt követte a lényegi szöveg, aláírással lezárva.7 Az ülések lebonyolítását a Minisztériumi Titkárság intézte, és a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatába is belefoglalták a kollégiumi ügyek előkészítésének feladatát. A Titkárságon belül az Igazgatási Osztály tevékenységi körébe tartozott ez a munka, ill. az ügyrend betartása, valamint a „párt- és kollégiumi határozatok végrehajtásának biztosítása“.8 Az első ülést július 15-én már Erdey-Grúz Tibor miniszter vezetésével tartották. A miniszter végig kiemelt gondot fordított a Kollégium szabályos működésének biztosítására. Jelentősebb és jelentéktelenebb ügyekben egyaránt személyesen, ill. saját titkársága segítségével intézkedett, és gyakran intette a kollégiumi tagokat, valamint az adminisztratív résztvevőket a pontosabb, lelkiismeretesebb munkára. A napirenddel kapcsolatos ügyekben is személyesen hozzá küldték megkereséseiket a különböző külső szervek, és ő intézte a továbbiakban az ügy sorsát. Ezekből kiemelkedik a Magyar Tudományos Akadémiával folytatott levelezése. Mivel az MTA is illetékes volt a Kollégiumon gyakran előforduló egyetemi tanári kinevezések elbírálásában, képviselői azonban gyakran nem jelentek meg, csupán írásban küldték meg a miniszterhez véleményüket. A miniszter is gyakran kapott jelentéseket egy adott kollégiumi ülés valamely napirendi pontjára hivatkozással.9 A részvételt szigorúan vették, és kötelezőnek tartották. A miniszter hangsúlyozottan figyelmeztette a tagokat megjelenési kötelezettségükre: „felhívom figyelmét, hogy a kollégium tagjai kötelesek a kollégium ülésein részt venni és tanácsadó munkájukkal a minisztérium vezetését segíteni“.10 11 Ezt a többség be is tartotta, és az ülésezés fontosságát jelzi, hogy pl. Jóború Magda miniszterhelyettes egy aktuális kollégiumi ülés miatt nem ment el a Kiadói Tanács ülésére.11 A külső meghívottak általában csak bizonyos napirendi témában voltak érdekeltek. Részt vett többek között az üléseken a Minisztertanács Titkárságának kulturális egysé6 Uo. 7 Uo. 8 MÓL XIX-I-4-g-l. tétel—sz.n.-d.n. (23. d.)., valamint: XIX-l-2-f-13-15—1954. ’ MÓL XIX-I-2-m-2119—1954., valamint uo. -157 és -10361-955. Egyéb esetben az illetékes főosztállyal értekeztek a kinevezésekről. 10 MÓL XIX-I-2-m-2567- 3 955. 11 MÓL XIX-I-2-n-898—1955. A miniszterhelyettesek alá beosztott dolgozók, ha egy ülés miatt nem tudtak beszélni a vezetőjükkel, írásbeli feljegyzést voltak kénytelenek készíteni (MÓL XIX-l-2-c-l 10-1956). 88
