Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1951–1953
A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-5-d A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1951-1953 XlX-I-5-d 1951. május 19-töl a vallási ügyeket az újonnan megalapított ÁEH vette át a VKM- től, és a Közoktatásügyi Minisztérium néven tovább működő minisztérium felügyelete alatt csak az oktatási vonatkozású ügyek maradtak. A felső vezetők személyében nem történt döntő változás, valamint a VKM-ben korábban kialakított struktúra és ütemterv szerint ülésezett tovább a Vezető Kollégium is. Az első ülést 1951. május 24-én tartották.1 Az előterjesztések elkészítése már az elejétől a korábbi minisztériumban meghatározott formában történt, és a jegyzőkönyv is a rendszeresítetthez hasonló maradt. A meghívottak száma is egyre nőtt, és 1952-rc akár 30-40 résztvevő is megfordult egy ülésen. Az ülésjegyzőkönyvek 15-20 példányban készültek, és 1952 közepétől a formája kissé megváltozott, stenciles(ebb) lett, vagyis kiszélesedtek a sorok. 1952 elejétől a napirendi pontokat folytatólagosan kezdték sorszámozni, míg a jegyzőkönyvek előlapján még normál számsorrend szerepelt. Ez 1953-ban májusig folytatódott, amikor visszatértek az eredeti elvhez.“ Az előterjesztések speciálisan a Kollégium részére készültek, és az elvi jelentőségű ügyeket tartalmazták. A Kollégium Titkárának kellett „adminisztratív figyelemmer kísérnie az előkészület munkáit, figyelmeztetnie a felelősöket a határidők betartására, az alapos munkára. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a felelősök későn fognak az egyes előterjesztések elkészítéséhez és a felügyeletet gyakorló miniszterhelyettesek menet közben nem ellenőrzik az előterjesztés készítésének munkáját.” Ellenben az is gyakran előfordult, hogy a miniszterhelyettes az „utolsó percben” nem találta megfelelőnek az előterjesztést, és azt át kellett dolgozni, így késve jutott a testület elé. Ebben az időszakban a témafelelősök negyedévvel, sőt egy idő után már fél évvel előre tudták a tárgyalás napját. A Kollégiumnak ekkoriban „komoly tekintélye” volt a főosztályok és a külső szervek előtt, és ez az előterjesztések készítőit szintén komoly erőfeszítésre sarkallta. Emellett bírálatként jelentették ki, hogy túl sok a Kollégiumra való ún. „támaszkodás”.1 2 3 Az üléseken a Minisztérium szervezeti egységei, valamint az alárendelt intézmények által végrehajtandó határozatokat hoztak, amelyeket a titkár közölt a részt nem vett, de érdekelt személyekkel, valamint ő ellenőrizte a végrehajtást és a határidők betartását is. Határozatra hivatkozva akár saját utasítást is kiadott.4 Az adott évben végrehajtandó határozatok listáját megküldték a Minisztertanács Hivatalának is. E hivatal Kulturális Titkárságának munkatársa kiemelt figyelemmel kísérte a testület munkáját, a határozatok pontos végrehajtását, és az ülésekről írásbeli feljegyzéseket is készített.5 1 MÓL XIX-I-5-d-1951. május 24. A miniszter Darvas József maradt, és megtartotta korábbi pontos adminisztrációját is. 2 MÓL XIX-I-5-d-1952. június 12. Az 1953. június 25-ei jegyzőkönyv első lapjának tetején már szám is szerepelt (15/VI. 25/1953.), ezt a rendszert azonban az új Oktatásügyi Minisztérium kollégiumi iratain nem folytatták. 3 MOL XIX-I-3-U-D24-1953. Az 1952. július 31-én tárgyalt minisztériumi munkatervet még a jegyzőkönyvben sem jelölték. 4 MÓL XJX-I-5-d-1951. július 19., valamint: XIX-l-5-a-1015-62/1951. 5 MÓL XIX-I-5-b-025-1952., valamint: XIX-A-2-ee-E/I-1953„ ill: uo. -E/II-a-1953. 49
