Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Művelődési Minisztérium Kollégiuma 1981–1983

A Művelődési Minisztérium Kollégiuma

XIX-I-9—ap

ran mellékletek egészítették ki őket. Tartalmazták a művelődési ágazatnak az oktatásról és a kultúra fejlesztéséről vallott korabeli elgondolásait, terveit és alapelveit.

Az előtérjesztés(ek) alapján az adott értekezleten, viták után döntést hoztak a végrehajtásról. Ez többnyire a miniszter által jegyzett határozat kiadását jelentette, amelyet az ülésről készült emlékeztető tartalmazott. A későbbiekben az államtitkár is hozhatott határozatot. Az így kiadott határozatot a Minisztérium szakapparátusa köteles volt végrehajtani.

Az üléseket - a Pozsgay-minisztériumokban megszokott adminisztráció szerint - pontosan, ügyiratokban rögzítették. Ezek gondosan iktatottak és irattározottak. Feljegyezték bennük a napirendek tárgyait, készült-e emlékeztető az ülésről, az esetleges meghívottak személyét, valamint megtalálhatóak a meghívók és az előterjesztések anyagai is.12

1982. június 25-én Pozsgay Imrét Köpeczi Béla váltotta a miniszteri poszton, aki 1988-ig viselte miniszteri megbízatását. Köpeczi Béla több változtatást eszközölt a Minisztérium szervezetében, azonban a Kollégium intézménye egy ideig még megmaradt. Hivatali ideje alatt már csak három ülést tartottak: 1982 szeptemberében egyet, valamint az 1983-ban kettőt.

Az 1983-ban kiadott, az 1980-as ideiglenest felváltó SZMSZ-ben a Kollégium korábbi, rövidítve megadott fogalma és leírása még szerepel. Tagként szerepeltettek a felsővezetőkön kívül minden főosztályvezetőt, ill. továbbra is az MSZMP és a KISZ minisztériumi képviselőit, felkért szakembereket és más meghívottakat.13 1984-ben egyszer sem ült össze a Kollégium, és tevékenysége 1985 tavaszán hivatalosan is véget ért: április 19-én Köpeczi miniszteri határozatban szüntette meg működését. Indoklása szerint a „kollégium a létrehozásától eltelt időszakban nem fejtett ki hatékony tevékenységet. A miniszter tanácsadó testületéinek (az Oktatási Tanács, a Tudományos Tanács, a Művészeti Tanács, a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Tanácsa, valamint a Müvelődéskutatásokat Koordináló Tanács) fő feladata megegyezik a minisztériumi kollégium feladatával, de azt hatékonyabban és - ágazati jellegükből adódóan szakszerűbben képesek ellátni.” Míg a felsorolt testületek munkájára a továbbiakban fokozottan számítottak, addig a kollégium további működése „nem indokolt”. Ezek alapján a miniszter május 1-jei hatállyal megszüntette a Kollégiumot, az SZMSZ rá vonatkozó rendelkezéseit pedig hatályul kívül helyezte. A határozatot megkapta minden érdekelt személy, akiknek eddig kifejtett kollégiumi munkájáért egyben köszönetét is mondtak.14

A Művelődési Minisztérium vezetőtestületei munkáját a továbbiakban az ún. Vezetői értekezlet, valamint a Miniszteri értekezlet vitte tovább.

A Művelődési Minisztérium Kollégiumának tagjai:

Ágoston Kálmán 1981. november 6. - 1983. június 20.

Avar György 1981. június 1. - 1981. szeptember 30.

12 MOL XIX—1—9—t—1—12. tétel—1217— 1981. Ez az 1981. június 1-jei kollégium ügyirata. Az 1981. november 6-ai ülés anyagát tartalmazó 2157/1981. számú ügyiratot a minisztériumban selejtezésre került. Az 1982. április 30-ai megtalálható: XIX-I-9-t-l-12. tétel -891-1982. Az 1982. szeptember 20-ai: uo. -1690-1982. Az 1983. január 26-ai: uo. -338-1983. Az 1983. június 20-ai: uo. -1161-1983.

13 MOL XIX—1—9—t—1—3. tétel-119-1983.

14 MOL XIX—1—9—t—1 — 12. tétel—985—1985. Bár a testület hivatalosan 1985 májusában szüntette be a tevékenységét, azonban értekezleteket csak 1983-ig tartottak, így a tagsági viszony meghatározásánál az utolsó ülésnapot vettük figyelembe.

199