Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Kulturális Minisztérium Kollégiuma 1977–1980
XIX—I—7—11 A Kulturális Minisztérium Kollégiuma tetni kellett, ill. a kiosztani a feladatokat. Mindig felhívták a figyelmüket a határidők pontos betartására.16 17 Ha nem volt szükséges külön állásfoglalás vagy határozat, akkor ezt a pro domo-ban rögzítették. Az előterjesztést az emlékeztető keletkezésétől I 7 függetlenül elfogadhatták. Az állásfoglalások tervezeteit is megküldték az érdekelt szerveknek (pl. a megyei tanácsoknak), és kérték, hogy „szíveskedjenek átnézni és egyetértésükkel, továbbá a megyei előterjesztés egy véglegesített - kijavított - példányával együtt visszaküldeni részünkre, hogy Pozsgay elvtárssal aláírathassuk, a közzétételt előkészíthessük a Kulturális Minisztérium Tájékoztatójában”.18 Az ülés után a hozott határozatok figyelembe vételével átdolgozott munkatervet már a miniszterhelyettesi értekezlet elé utalták. Előfordult, hogy az ülést „nyilvános konzultációnak” tekintették, és kijelentették, hogy a kérdéseket a következő miniszterhelyettesi ülés újból át fogja tekinteni.19 20 A határozatok végrehajtása elsőrendű kötelessége volt minden szervezeti egységnek, valamint a tárca alá tartozó intézményeknek, amelyek elvégzéséről a vezetőknek tettek jelentést, és azt írásban is dokumentálták. Szintén az illetékes miniszterhelyettest, vagy államtitkárt keresték meg a valamely határozatból adódó igényekkel, el70 képzelésekkel vagy problémákkal. A Kollégium üléseiről a szolgálati használatra készült „A Kulturális Minisztérium Tájékoztatója” című hivatalos kiadványban számoltak be. Az adott előterjesztés tartalmának bő részletezésén túlmenően a hozott állásfoglalásokat is leközölték.21 A határozatok végrehajtása akár hosszú távú is lehetett, így például a Minisztérium átszervezésére vonatkozó kollégiumi határozat végrehajtását egy év elteltével értékelték.22 A testület egyre gyakrabban vette napirendjére a megyék oktatási és művelődési feladatait, az ilyen irányú megyei vizsgálatok anyagait. A megyék is egyre inkább kezdtek foglalkozni a Minisztérium, valamint a testület informálásával. Megyei VB- ülésekre invitálták a Minisztériumot, tájékoztatást is adtak ki tevékenységükről, ráadásul az éves munkatervükben úgy hivatkoztak a kollégiumi határozatokra, mint fő feladataikra. A Minisztérium Tanácsi osztálya szervezte meg az elnökök kollégiumi tájékoztatóját, és a megyei művelődésügyi osztályvezetők beszámoltatását.2' A főosztályvezetői értekezletre szánt előterjesztések gyakran egy kollégiumi előterjesztés tézisei voltak, és az értekezleten alakult ki a végelegesnek szánt anyag.24 Sok esetben a miniszterhelyettesi értekezlet döntött a fontosabb ügyekről, azokat előzetesen meg is tárgyalta, így például a minisztérium programjáról, éves tervéről.25 Az Ellenőrzési Osztály vezetője többnyire részt vett az üléseken, de nemcsak a határozatok egy példányát, hanem az előterjesztéseket is megküldték a számára. Illetékes intézkedés, vagyis legfőképpen az ellenőrzés lefolytatása tartozott az osztály feladatai közé.26 16 MOL XIX-I-7-X-456-1977. (3. d.). 17 MOL XIX-I-7-C-4. tétel-1069-1977. Gyakran a szóbeli jegyzőkönyvet emlékeztetőnek is írják. 18 MOL XIX-I-7-C-15. tétel-1432-1979. 19 MOL XIX-I-7-X-41-1978. (9. d.)„ valamint: XIX-I-7-C-4. tétel-462-1977. 20 MOL XIX-I-7-X-494-1977. (4. d.)., ill. uo. -2-1979. (19. d.). 21 Pl. A Kulturális Minisztérium Tájékoztatója 1977/2. (MOL XIX-I-7-C-4. tétel -sz. n.-1977. (97. d.) 22 MOL XIX-I-7-X-44-1978. (9. d.). 23 MOL XIX-I-7-C-15. tétel—585—1978., ill.: uo. -1207-1978. Valamint: XlX-I-7-ll-1977-május 2. 24 MOL XIX-I-7-X-478-1979. (23. d.). 25 MÓL XIX-I-7-y-5736-1977., valamint: XIX-I-7-C-2. tétel-728-1977. "6 MÓL XIX-I-7-jj-sz. n.—1977. (2. d.). Az osztályvezető saját feljegyzései is itt vannak. 188
